Nem létezik a játékfüggőség kezelésére általános klinikai eljárás, így országonként, sőt az ellátást nyújtó intézmény jellegétől függően is meglehetősen változatos módon közelítik meg a problémát. Míg Kínában az internetfüggőségre jelentős társadalmi problémaként tekintenek, és nyugati szemmel radikálisnak tűnő módszereket alkalmaznak kezelésére, addig a nyugati világban a kliensközpontú szemléletmód érvényesül, amelynek keretében a hagyományos terápiás eljárások mellett fényűző szolgáltatások is rendelkezésre állnak a függőségi problémákkal küzdők számára.
Katonás fegyelem Kínában
A kelet-ázsiai országban az internetfüggőséget súlyos egészségügyi problémaként tartják számon. Ez talán nem meglepő, ha hozzátesszük, hogy egy 2014-es felmérés alapján Kínában a legmagasabb az internethasználók aránya, akiknek körülbelül 10 százalékát tekintik függőnek. A problémát sürgősen orvosolni akarták, így megnövekedett az internetfüggőség kezelésére specializálódott, katonai jellegű kiképzőtáborok száma, amelyek radikális eszközöket vetnek be a siker érdekében, ugyanakkor a hatásvizsgálatok alapján nagyfokú hatékonysággal működnek. Ezt jelzi, hogy az egyik legnevesebb létesítmény, a Daxing Internetfüggőséget Kezelő Központ vezetője, Dr. Tao Ran elmondása szerint a náluk alkalmazott kezelések 75 százaléka sikeres. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az eljárás meglehetősen szigorú keretek között zajlik: a bentlakásos intézményben az ablakokat rács fedi, a lakók egyenruhát viselnek, és előre meghatározott napirendet követnek. Nyugati gondolkodásmód szerint azt mondhatnánk, úgy élnek akár három-négy hónapig is az intézményben, ahogy a börtönlakók: hajnalban felkelnek, tornáznak, majd egyéni és csoportos foglalkozásokon vesznek részt, azután pedig parancsszóra korán aludni térnek. A táborban mindemellett gyógyszeres kezelést kapnak, amely a függőséggel együtt járó pszichés problémák enyhítésére szolgál (pl. depresszió, szorongás). Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy ugyan az intézmény internetfüggőség kezelésére jött létre, az egyik fő problémát az internethasználat zavarán belül az onlinejáték-függőség jelenti az ott kezelt fiatalok körében. A foglalkozásokon különböző terápiás módszerek alkalmazásával próbálnak segíteni a bentlakóknak: csoportterápia és családterápia mellett önvizsgálatot is beépítenek a napirendjükbe. Emellett a katonai gyakorlatok végzését is jótékony hatásúnak vélik, amely rendre és fegyelemre tanítja a függőségük alatt kontrollvesztetté vált fiatalokat.
Az irányításvesztés azonban gyakran ott kezdődik, hogy a fiatalok nem önszántukból jelennek meg, hanem szüleik kényszerítik őket, akik jelentős összegeket hagynak az intézményben azért, hogy ott "kigyógyítsák" gyermeküket a függőségből.
A Daxing Központban például 9300 jüan (kb. 380 ezer forint) egy havi kezelés költsége.
A borsos ár mellett elrettentőek azok a korábbi hírek is, amelyek szerint egyes intézményekben elektrosokkot és testi fenyítést alkalmaztak a terápia hatékonyságának növelésére. Ezek hatására 2009-ben szigorú rendelkezéseket léptettek érvénybe: betiltották az elektrosokk használatát, és bezárással fenyegették azokat az intézeteket, amelyekben fizikai büntetést alkalmaztak. Ennek ellenére 2017-ben szárnyra kelt a hír, miszerint egy 18 éves fiú két nap után életét vesztette egy ilyen, katonai jellegű táborban, ahova édesanyja vitte el játékfüggősége miatt. A család 42 ezer forintnyi előleget fizetett a kezelésért, amelynek teljes költsége 22 800 jüan (kb. 940 ezer forint) lett volna. A kórházban derült fény arra, hogy a fiú testét tetőtől talpig sérülések borítják, ami feltehetően a durva bánásmód eredménye. Később az is kiderült, hogy az intézménynek nem volt működési engedélye.
Nemcsak a körülmények tűnhetnek elrettentőnek egy európai ember számára, hanem a keleti kultúra sajátos gondolkodásmódja is furcsa lehet a probléma megközelítését illetően: míg Kínában a rendet, a tekintélyt és a fegyelmet a társadalom alapvető építőköveinek tekintik, így a problémakezelés alapját is elsősorban ezek helyreállításában látják, addig a nyugati társadalmakban a megoldást éppen a kötöttségektől mentes, személyközpontú rekreációban látják.
Luxus rehabilitációs központok Amerikában
A nyugati országokban a játékfüggőség kezelésének leggyakoribb módjai a pszichoterápia, a kognitív viselkedésterápia, a 12 lépéses programok, amelyeket néha gyógyszeres kezeléssel kombinálnak, valamint különböző egyéni és csoportos terápiás eljárások (pl. művészetterápia). Ezek célja alapvetően az, hogy a függőséghez vezető irracionális, egészségtelen gondolatokat és érzéseket egészségesebb irányba tereljék, s ezáltal a viselkedésben is változást idézzenek elő.
Egyes szakemberek szerint ennek az a legmegfelelőbb módja, ha a függőséggel küzdő személy kiszakad megszokott környezetéből, és a természetben keresi lelki békéjét, ahol egy időre megszabadulhat a modern élet kötöttségeitől. Azok a rehabilitációs központok, amelyek ezt a szemléletmódot követik, arra törekednek, hogy a személy számára kényelmes, pozitív és támogató környezetet nyújtsanak a gyógyuláshoz, amelyben biztonságos körülmények között sajátíthatnak el hatékony megküzdési stratégiákat. A felsőbb árkategóriás, luxus rehabilitációs központok ezt maximálisan figyelembe veszik, így szolgáltatásaik repertoárjában olyan egzotikus programok is szerepelnek, amelyek az átlagos amerikaiak számára is gyakran megfizethetetlenek, a magyar ember számára pedig egyenesen fényűzőnek tűnhetnek.
A kliensközpontúság már a szolgáltatások kínálatában is megmutatkozik: a legtöbb helyen a személy maga választhat, hogy bent fekvő vagy ambuláns kezelést szeretne-e, és a terápia hosszát is meghatározhatja (leggyakrabban 30 és 60 napos kezelést ajánlanak, de léteznek egy-két hetes programok is). Emellett a terápia jellegét (pl. egyéni vagy csoportos, hipnoterápia vagy élményterápia) és a kísérő programokat (jóga, akupunktúra, kirándulások) is ő állíthatja össze. A legolcsóbb kezelések a személy igényeitől függően már havi 3000 dollártól (kb. 850 ezer forint) elérhetőek, de a luxus rehabilitációs központok árfekvése általában havi 30 ezer és 65 ezer dollár (kb. 8 500 000-18 430 000 forint) között mozog. Ezek azonban gyakran húsznál is többféle terápiás módszert kínálnak, exkluzív edzőteremmel és szaunával felszereltek, különleges szabadidős programokat ajánlanak (pl. sziklamászás, sivatagi túra), és magasan képzett, számos szakemberből álló személyzettel rendelkeznek. A Betty Ford Centerben például külön orvos, ápoló, pszichológus, spirituális tanácsadó, dietetikus és személyi edző segíti a kliens gyógyulását, mindezt havi 33 000-67 700 dollárért (kb. 9 360 000-19 200 000 forint) az egyéni igényeknek megfelelően. A csodás környezetben fekvő Dunes East Hampton szolgáltatásai között emellett jóga, meditáció, masszázsterápia és túrázás is megtalálható, itt azonban a havi költségek 65 ezer dollárnál kezdődnek. Csakugyan mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki szeretne eltölteni egy hónapot a több mint harminc éve függőségek kezelésével foglalkozó, ismert szakember, Dr. David Sack által vezetett Promises Malibuban, ahol olyan hírességek is megfordultak, mint Britney Spears vagy Robert Downey Jr.
A Kínában elterjedtté vált katonai táborok 50-100 férőhelyével szemben ezekben a luxus rehabilitációs központokban általában mindössze öt-tíz személy ellátásáról gondoskodnak egy időben. Tudni kell azt is, hogy itt a függőségek széles körére kínálnak kezelési módszereket, így nemcsak viselkedési függőségeket (pl. internetfüggőség, szerencsejáték-függőség), hanem kémiai szerekhez (pl. alkoholhoz, droghoz) fűződő zavarokat is kezelnek.
Ennek oka az, hogy az általános megközelítés szerint a kémiai és a viselkedési függőségek hátterében egyazon mechanizmusok állnak: mindkét esetben a függőség tárgya uralja a személy életét, ami jelentős károkat okoz az egyén és környezete testi-lelki egészségében.
Ezért a kezelés módjában is hasonló megközelítést alkalmaznak. A gyógyulási folyamat körülményei azonban meglehetősen változatosak, amint azt a fenti példák is bizonyítják. Ezeket mérlegre állítva láthatjuk, hogy bár a Kínában bevált katonai táborok és az amerikai luxus rehabilitációs központok is nagy hatékonysággal működnek, nem mindegy, az ember milyen körülmények között szabadul meg a függőségétől. Ezt pedig a kulturális háttér mellett legfőképpen a pénz határozza meg.
Hazai pálya
Az európai országokban leggyakrabban egyéni és csoportos pszichoterápia, valamint gyógyszeres kezeléssel kombinált programok révén kezelik a játékfüggőséget. Emellett elterjedtté váltak az online segítő fórumok is. A klinikai kezelést többnyire civil és nonprofit szervezetek biztosítják. Mivel az esetek jelentős részében a függőségben szenvedő személy kiskorú, a család bevonására is gondot fordítanak. Magyarországon jelenleg még nincsenek széles körben elérhető, célzott kezelési programok. A problémáról elsősorban konferenciák és ismeretterjesztő programok révén tájékozódhatnak az érdeklődők. A személyesen érintettek egyéni úton kérhetnek tanácsadást, illetve kérhetik olyan alapítványi intézetek segítségét is, amelyek más függőségekre specializálódtak, de fogadnak játékfüggőséggel küzdő személyeket is (pl. a Magadért Alapítvány vagy a Megálló Csoport Alapítvány).
A cikket Zsila Ágnes pszichológus, író és az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának PhD-hallgatója írta, aki Prof. Demetrovics Zsolt kutatócsoportjának aktív résztvevőjeként a videojátékok és az internethasználat pszichológiai vonatkozásait vizsgálja.
Az Extra Life a GameStar társadalmi felelősségvállalásként indított rovata, célja az, hogy a fiataloknak és a szülőknek szakemberekkel közösen segítsünk, beszéljünk olyan kérdésekről, amik éppen téged is érinthetnek.
