Hirdetés

Derült égből villámcsapás - 2017 legnagyobb meglepetései

|

Váratlan sikersztorikból és óriási meglepetésekből sem szenvedtünk hiányt idén, most ezeket vesszük sorra.

Hirdetés

Ki gondolta volna 2017 elején, hogy a PlayerUnknown's Battlegrounds, egy vadonatúj, még félkész cím néhány hónap alatt minden idők egyik legnépszerűbb játéka lesz? Talán senki. Na és azt, hogy a Call of Duty szériának a gyökerekhez való visszatérése jól sikerül? Erre azért már mertünk volna fogadni, de csak kicsiben. Nézzük, melyik játékok (és egy extra) okozták a legnagyobb meglepetést idén.

Hirdetés

PlayerUnknown's Battlegrounds

Már eddig sem volt ismeretlen a battle royale műfaj a játékosok számára, hiszen korábban létezett egy ilyen ARMA 2-mod, és a H1Z1 is hasonló koncepcióval állt elő. Előbbit Brendan Greene találta ki, utóbbin pedig sokáig dolgozott, de végül úgy döntött, megalkotja a saját játékát, és ehhez partnert is talált, méghozzá a Bluehole Studiót. A játék 2016-ban lett bejelentve, idén márciusban pedig meg is jelent Steamen korai hozzáférésen keresztül, és mindössze pár hónap kellett ahhoz, hogy óriási játékosbázis gyűljön köré. Néhány nappal ezelőtt kilépett a PUBG az early access-ből, hivatalosan is megjelent, és még mindig hatalmas előnnyel vezeti a Steam népszerűségi listáját. A kérdés már csak az, hogy vajon azoknak lesz végül igazuk, akik szerint lecseng majd a hype, és mindenki elfelejti a játékot, vagy képes lesz a PUBG fenntartani a játékosok érdeklődését hosszútávon is. Reméljük a legjobbakat, mindenesetre megérdemelt helyet foglal el listánkon Brendan Greene alkotása, hiszen valljuk be, ekkora sikerre egyáltalán nem számítottunk.

Assassin's Creed Origins

Sokan azt hitték, teljesen kifulladt a már-már legendásnak számító játéksorozat, és néhány kritika sajnos jogos is volt, mert az utóbbi években már csak önmagát ismételte az egykor roppant élvezetes Assassin's Creed, és gyakorlatilag a helyszínen, a karaktereken, illetve az évszámon kívül semmi sem változott. Az Assassin's Creed: Syndicate megjelenése után a Ubisoft úgy döntött, pihenteti a szériát egy évig, így tavaly nem is kaptunk számozott epizódot, csak a Chronicles minisorozat két részét. A Syndicate egészen játszható volt, nekem kifejezetten tetszett a hangulata, de azért lehetett érezni rajta, hogy kezd már fáradni a széria, és ezt valószínűleg a fejlesztők is nagyon jól tudták. Idén viszont kiderült, hogy jót tett a pihenés, és az Egyiptomban játszódó Assassin's Creed Origins igazi vérfrissítés volt a sorozat számára. Óriási, lenyűgöző és persze szabadon bejárható területet és új játékmechanikákat kaptunk, ráadásul a sztori terén sem volt utolsó a Ubisoft alkotása. Egy szónak is száz a vége, ütős cím lett az Origins, és nem is nagyon bánnánk, ha a srácok nem adnának ki új részt jövőre, hanem ismét várnának két évet; vagy hármat, akkor talán még ennél is jobb lehet.

Call of Duty: WWII

Ha 10 évvel ezelőtt szóba jött a Call of Duty név, akkor mindenki elismerően bólogatott, hogy igen, remek második világháborús lövöldéről van szó, és a modern hadviselést bemutató részek között is akadt egy-két kiváló darab. Később aztán ez a bólogatás már nem volt olyan őszinte, néhány éve pedig már csak a fejüket rázták a játékosok, ha meglátták a logót és az újabb futurisztikus kalandot (de azért még így is őrülten fogyott). Az EA-nek bejött az első világháborús téma a Battlefield 1-ben, így hát voltak olyanok, akik abban reménykedtek, hogy az Activision is hasonló döntést hoz, csak épp a második világháborút mutatja be. Így is tett, és a Sledgehammer Games gondozásában megjelent Call of Duty: WWII nem lett rossz játék. A srácok kukázták a falonfutást, a csilli-villi fegyvereket, illetve majdnem mindent, ami egy kicsit is a modern hadviselésre emlékeztetett, és visszahozták a sárban dagonyázós partraszállást, a csilingelős M1 Garandokat és a kemény csatákat. A kampánynak is voltak emlékezetes pillanatai, és valószínűleg az utóbbi évek egyik legjobb zombimódját kaptuk a WWII-ben, de a multiplayer mellett sem mehetünk el szó nélkül, amiben mind a War mód, mind a  közösségi térként funkcionáló headquarters remek újdonság volt.

Resident Evil VII

A hetedik számozott Resident Evil rész megjelenése előtt a rajongók jajveszékelésétől volt hangos az internet, mert sokan úgy gondolták, hogy a Capcom rosszul döntött, amikor elhatározta, hogy kidobja a fix kameraállású/TPS perspektívát, és helyette az utóbbi évek túlélőhorrorjaiban jól bevált FPS-nézetre vált. Sőt, néhányan azt hitték a kedvcsinálók és a demo alapján, hogy a Resident Evil VII-ben már semmi olyan elem nem lesz, ami a legendás szériát naggyá tette. Aztán idén januárban megérkezett a játék, és az egész annyira jól össze volt rakva, hogy még a fanyalgók nagy része is elhallgatott. Már az elejétől kezdve hátborzongató hangulatot árasztott magából a Capcom alkotása, és egy darabig tényleg úgy érezhettük, hogy egy új Outlastbe, vagy valamilyen más túlélőhorrorba csöppentünk, de aztán beindult a sztori, és megmutatkoztak a Resident Evil védjegyeinek számító elemek.

Szerény véleményem szerint ezen az úton kellene továbbhaladnia a szériának, mert annak ellenére, hogy sosem voltam nagy rajongója a Capcom játéksorozatának, a hetedik részt nagyon élveztem.

Cuphead

Az idei év egyik nagy meglepetése egy indie csapat műhelyéből került ki, és a Studio MDHR alkotása annyira elnyerte a kritikusok és a játékosok tetszését, hogy pár hónap alatt a Cuphead lett a Microsoft egyik legerősebb exkluzív címe. Az irányítás és a játékmechanikák könnyen megtanulhatók voltak, azonban még így is elképesztő kihívásokkal állította szembe a játékost a Cuphead, amit a fejlesztők egy kis RPG-elemmel is megfűszereztek, így két izzasztó bossharc között egy térképen kalandozhattunk. De a játék sikeréhez leginkább a nagyon egyedi, és igényesen kivitelezett látványvilág járult hozzá, ami a '30-as évek klasszikus rajzfilmjeit elevenítette fel, egészen mesterien. A srácok játéka egyébként több díjat is nyert idén, szóval talán nem túlzás azt állítani, hogy minden indie csapatnak egy ilyen debütálás az álma.

Prey

A legelső, 2006-os Prey elég nagy durranás volt a maga idejében, így várható volt, hogy kap majd egy folytatást. Aztán teltek-múltak az évek, és csak nem akart megjelenni a második rész, néhány évvel ezelőtt pedig kiderült, hogy végleg elkaszálták a folytatást, ám helyette kaptunk egy másik Prey-t, és talán nem is baj, hogy végül így alakult a dolog. Az Arkane Studios kiváló munkát végzett a koncepció újragondolásával, izgalmas sci-fi kalandot dobtak össze, mellé pedig szórakoztató játékmenet társult. Sajnos a játék nem kapott akkora hype-ot, mint az új Call of Duty vagy Assassin's Creed rész, de a legtöbb kritikus és játékos egyetértett abban, hogy korrekt cím lett.

Nioh

Az ember azt hinné, hogy a Dark Soulsok és a Bloodborne után a játékosok már kezdenek ráunni a nehéz, sok kihívást nyújtó akció-szerepjátékokra, de ez korántsem igaz. Az év elején megjelent Nioh keveri a történelmet a távol-keleti mítoszokkal, és amint az kiderült, nagyon szórakoztató elegyet alkot ez a két dolog. A Team Ninja címe játékmenetében és nehézségében is leginkább a már korábban említett Souls-játékokra hasonlított, viszont az újszerű körítés mégis egyedivé tette. Miután a PS4-et meghódította, PC-re is átköltözött (egy nem kifogástalan minőségű port formájában, de mostanra jobb a helyzet). Sikere nem olyan meglepő, mint például a Cupheadnek, mivel egy veterán fejlesztőbrigád készítette, de vadonatúj IP-ként is simán felvette a versenyt a már jól bejáratott szériákkal, így kiérdemelte a helyet a listánkon.

Hellblade: Senua's Sacrifice

A Ninja Theory 2014-ben bejelentett, akkor még csak szimplán Hellblade-ként emlegetett játéka is nagy meglepetést okozott a játékosoknak idén, hiszen különleges megoldásaival egészen emlékezetes cím lett. A Hellblade: Senua's Sacrifice-ra tökéletesen illik a fejlesztők által is emlegetett "indie-AAA" játék jelző, ugyanis a stúdió által megjelentetett alkotás minőségi, közben mégis egyedi játékélményt nyújtott, és az ára is sokkal barátságosabb volt, mint egy AAA címé. A látványos helyszínek és a motion capture használata mellett a pszichózis jelenségének bemutatása tette még különlegesebbé a srácok játékát, amiről a kritikusok is elismerően nyilatkoztak idén.

Nintendo Switch

A végére hagytuk 2017 legegyedibb konzolját, ami kicsit kilóg a sorból, tekintve, hogy nem játékról van szó, de mindenképp érdemes néhány szót ejteni róla. A Nintendo masinája közel sem olyan erős, mint a Sony vagy a Microsoft gépei, ám a japánok nem is nagyon szeretnék velük felvenni a versenyt, inkább a saját útjukat járják, és ezt jól is teszik. Egy év sem kellett ahhoz, hogy a márciusban debütált Nintendo Switchből több mint 10 millió darab gazdára találjon, ez pedig majdnem annyi, mint amennyit a Wii U-ból összesen eladtak az évek során. Játékok tekintetében is teljesen egyedi élményt kínál a japán óriás, hiszen olyan címekkel operál, mint a sokak szerint elképesztően jól sikerült, és számos elismerést bezsebelő The Legend of Zelda: Breath of the Wild, vagy a Super Mario Odyssey. Azonban nemcsak a Nintendo saját játékait élvezhetjük a konzolon, hiszen például a nagysikerű The Elder Scrolls: Skyrim is elérhető rajta. Egy sokoldalú hibrid, amit használhatunk kézikonzolkén és TV-re csatlakoztatva is.  Várható volt, hogy a Nintendo legújabb vállalkozásának is lesz egy biztos rajongótábora, de azért arra valószínűleg senki sem számított, hogy még idén 10 milliós eladásokról beszélhetünk majd.

Ez volna tehát a mi összefoglalónk az idei év meglepetéseiről. Ha úgy érzitek, hogy kihagytunk valamit, akkor írjátok meg kommentben.

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)