Mindössze öt év leforgása alatt megsokszorozta a rendelkezésére álló fejlesztőstúdiók számát a Microsoft. A 2018-ban indult felvásárlási hullám független stúdiók (Compulsion Games, Doublefine Productions, inXile Entertainment, Ninja Theory, Obsidian Entertainment, Playground Games, Undead Labs) bekebelezésével indult, majd a ZeniMax Media megszerzésével folytatódott, és végül az Activision Blizzard akvizíciójában csúcsosodott ki, de azért alapított is két újat a Perfect Dark feltámasztásán ügyködő The Initiative és az Age of Empires felügyeletével megbízott World's Edge képében. A Microsoft Gaminget alelnöki minőségben vezető Phil Spencer, és közvetlen felettese, Satya Nadella korábbi szavaiból arra következtethetünk, hogy még nem végeztek a redmondiak, folytatni kívánják a terjeszkedést.
Mindeközben az Xbox első számú riválisát, a PlayStationt gyártó Sonyn óriási a nyomás - leginkább a rajongók részéről -, hogy egy, az Activision Blizzardhoz fogható kiadó, például a Take-Two Interactive megvásárlásával vágjon vissza, de egyelőre kérdéses, hogy miként és miből tehetné ezt meg. Elemzők szerint egyébként távolról sem vészes a Sony helyzete, hiszen egyrészt kényelmes előnnyel vezeti a piacot ebben a generációban, másrészt míg az Microsoft eszközökön (PC, konzol és a felhő révén mobil) átívelő ökoszisztémát tud kínálni a fejlesztőknek és a játékosoknak, addig a japánok ajánlatát az teszi vonzóvá, hogy erős film- és zeneipari pozíciójuk révén nem csupán játékokban gondolkodhatnak (lásd: The Last of Us, Twisted Metal és Gran Turismo adaptációk).
De ha szigorúan a játékfejlesztés szintjén maradunk, akkor sincs különösebb oka a Jim Ryant búcsúztató vezetésnek a kapkodásra, mivel egyrészt a Call of Duty nem megy sehova a következő 10 évben, másrészt, a Microsoft a platformok közötti egyenlőséget hangoztatva nem akar kivételezni sem az Xboxszal, sem a PC-vel a PlayStation vagy a Nintendo kárára. Emellett pedig ne felejtsük el azt a tényt sem, hogy a Sony egyáltalán nem nézte tétlenül a redmondiak lépéseit, maga is bevásárolt gazdagon.
Az alábbi, GerardKrab által készített, és a Redditen megosztott képen (kattintásra megnő) világosan látható, hogy melyik fél hány stúdióval bír ebben a pillanatban, a Microsoft előnye pedig nem olyan óriási, ha eszünkbe idézzük, hogy melyikük épp az a piaci szereplő, amelyik konzoleladásokban 2:1-hez arányban veri a másikat.
Igaz, hogy idén eddig csak egy (Firewalk Studios), tavaly pedig mindössze két stúdiót (Haven Studios, Savage Games Studios) üdvözölt a PlayStation családban a Sony, de 2021-ben nem kevesebb mint hat stúdió tulajdonosai gondolták úgy, hogy hiba lenne elszalasztaniuk életük nagy lehetőségét. Köztük volt a PC-s portok specialistájaként elhíresült Nixxes, a Returnallel közönségkedvenccé lett Housemarque, valamint a régi játékok felújítására szakosodott Bluepoint Games. A Friesprite, a Frabrik Games és a Valkyrie Entertainment szintén ugyanebben az évben lett a Sonyé.
Minden kétséget kizáróan a legnagyobb fogásnak a 2019-ben potom 229 millió dollárért megszerzett Insomniac Gamest tekinthetjük, a burbanki stúdió munkái ugyanis nemcsak kiváló minőséget képviselnek, hanem döbbenetesen gyors ütemben követik egymást, legalábbis az AAA kategória mércéjével mérve. Az időközben eltelt négy év alatt a srácok a Marvel's Spider-Man: Miles Morales és a Marvel's Spider-Man Remastered mellett a Ratchet & Clank: Rift Aparttal is megörvendeztették rajongóikat, akiket holnaptól a Marvel's Spider-Man 2-vel fognak elvarázsolni. És már azt is tudjuk, hogy ezt követően egy másik közönségkedvenc Marvel-karaktert vesznek majd kezelésbe.
