Mivel a múlt hét szombaton egy kis laza, átmozgató jellegű sörözésben volt részem, ezért a tetthelyen hagytam a kerékpáromat, amiért ma fogok elmenni. Sétálok 8 kilométert, és már ott is vagyok. Jól fog esni, ebben a csodás őszi/kora téli, napsütéses időben. Túláradó szeretettel köszöntjük a Jónásokat és a Renátókat, valamint mindazokat, akik ma ünneplik a születésnapjukat.
A nyolcvan éves bácsika feleségül vesz egy 25 éves leányzót.
Eljön a nászéjszaka és a feleség gondolván, hogy férjét elfárasztotta a ceremónia, külön hálószobában készül nyugovóra térni, amikor kopogtatnak az ajtón. Az öreg az. Befekszik a felesége mellé. Mikor végeznek, jó éjszakát kíván az arának, majd eltávozik. A menyasszony már majdnem elalszik, amikor ismét kopogtatnak. Ismét az öreg az, szerelemre éhesen. Amikor befejezik, az öreg ismét jó éjszakát kíván, és elmegy. A menyasszony megint majdnem elalszik, de ismét jön kopogás, a felajzott idősödő férjjel. Amikor befejezik, a leányzó nem hagyhatja szó nélkül az esetet:
- Áruld már el, hogyan csinálod? Amilyen férfiakkal eddig dolgom volt, hiába voltak fiatalabbak, nem bírták háromszor egymás után. Honnan van ennyi energiád?
Mire az öreg kicsit meglepetten:
- Hogyan? Már jártam itt ma este?
