Hirdetés

Reggelt! 2009. 09. 24.

|

Üdvözlök mindenkit ezen a szép reggelen. A megfáradt őszi legyek zümmögésébe feketerigó trillázása, autók tülkölése és építőmunkások anyázása vegyül. Ébredezik hát a város, az ország, pedig tudnék még aludni. Szóval vicckoktélunk ismét fogyasztásra készen, a későbbiekben pedig hírekkel jelentkezünk.

Hirdetés

Iskolában a tanító néni így szól Pistikéhez:
- Pistike, ha anyukádnak van három almája, és hétfelé kell osztania, mit csinál?
- Kompótot!



Választottját vitte bemutatni családjának a leányzó. A vacsoránál az apa beszédbe elegyedett a fiúval:
- No és, mik a terveid a lányommal kapcsolatban?
- Szeretném feleségül venni.
- Van munkád, amiből el tudod majd tartani?
- Most még a tanulmányaimra kell koncentrálnom, de hiszek abban, hogy Isten megsegít.
- Van házad, ahol ellakhattok?
- Most még nincs, de hiszek abban, hogy Isten majd segít rajtunk.
És ez így ment egész vacsora alatt. Vacsora után, amikor egyedül maradt a két szülő, az asszony megkérdezte férjét:
- Hogy tetszett a fiú?
- Az igazat megvallva van ami tetszik, van ami nem. Nem tetszik az, hogy nincs munkája, nincsenek tervei. Tetszik viszont az, hogy azt hiszi, én vagyok Isten...

Egy házaspár a ház padlását takarítja, amikor találnak egy 10 évvel ezelőtti cipőjavításról szóló cédulát, amit nem váltottak ki. Jót mulatnak rajta, és próbálnak visszaemlékezni, melyikőjük hagyta ott a cipőjét a cipésznél.
- Mit gondolsz, megvan még az a cipő? - kérdezi a férj.
- Nem tudom, talán utána kellene járni.
A férfi gyorsan autóba ül, elszalad a cipészhez, és bemutatja a cédulát. Nagy meglepetésére, a cipész tényleg hátramegy a műhelybe, és keresni kezd. Kis idő múlva azonban üres kézzel jön vissza:
- Sajnos, csak csütörtökre lesz kész.



Két villanyszerelő vitatkozik az állványon. Arra megy egy öregasszony.
- Néni kérem, tessék szíves lenni feladni azt a piros drótot!
- Ezt itten?
- Igen, köszönöm.
- Na, ugye Béla, mondtam hogy ez a nulla. Te meg jössz itt azzal a hülyeséggel, hogy a fázis.

A kávéházban egy francia fogyasztja a reggelijét: kávé, kifli, vaj és dzsem az asztalon, amikor megjelenik egy rágógumizó, tipikus amerikai férfi és se szó, se beszéd, leül az asztalához. A francia ügyet sem vet rá.
Egy idő múlva az amerikai nem bírja tovább:
- Ti franciák, mindig megeszitek az egész kiflit?
- Persze - morogja mogorván a francia.
Az amerikai kifújja a rágóját, megvárja, míg szétpukkan, majd így folytatja:
- Mi az Államokban csak a belsejét esszük meg - csámcsogja. A héjat konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, kiflit sütünk belőle, és eladjuk Franciaországba.
A francia csak hallgat. Ám az amcsi csak nem hagyja abba a piszkálódást:
- Dzsemet esztek a kiflihez?
- Hát persze! - vakkantja oda a francia.
- Mi nem - mondja az amerikai hangosan kérődzve. - Mi odaát friss gyümölcsöt eszünk reggelire, a héját konténerbe gyűjtjük, újra feldolgozzuk, dzsemet főzünk belőle, és eladjuk a franciáknak.
- És mit csináltok a használt kotonokkal? - kérdezi a francia.
- Természetesen kidobjuk őket! - vágja rá az amerikai.
- Mi nem - válaszol a francia. - Mi összegyűjtjük őket,
újrahasznosítjuk, rágógumit készítünk belőle és eladjuk az USÁ-ba.



Egyetemen a vizsga előtt megjelenik egy kissé kétes öltözéket viselő egyén. Az egyik diák így szól hozzá:
- Mi van bazzeg, így jöttél vizsgázni?
- Nem, így jöttem vizsgáztatni.

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)