A Universal Pictures még a kilencvenes években határozta el, hogy megkísérli feltámasztani több évtizede pihentetett szörnyeit. Első lépésként a Múmiát mutatták be 1999-ben. A két folytatást megért film az 1932-es, illetve az 1959-es változatokkal ellentétben egy humoros popcorn-mozi lett.
A lista második helyén szereplő farkasember feltámasztására már jóval konzervatívabb módon kerül sor, mégpedig egy igazi horrorfilm formájában. Kiszivárgott információk szerint csonkolásos jelenetekben (fejletépés, bélkiontás) gazdag filmre számíthatunk, ami az 1941-es filmklasszikus történetét veszi alapul. A 2010 februárjában bemutatkozó The Wolfman-t csak ott érte változtatás, ahol feltétlenül szükség volt rá. Példának okáért a wales-i Llanwelly falucskáját az angliai Blackmore, illetve London váltja helyszínként. A történet egyébiránt viszonylag pontosan követi az eredetit, vagyis az 1880-as évek végén járunk, amikor Lawrence Talbot (Benicio del Toro) hosszas távollét után hazatér szülőhelyére. Az apjától (Anthony Hopkins) elhidegült Talbot csakis fivére halála miatt keresi fel otthonát. Bosszúra szomjazva veti magát a gyilkos után, ám egy őrült mészáros helyett az életre kelt rémálommal, egy vérfarkassal találja szembe magát. Az erdei összecsapásból súlyos sebekkel kikeveredő Lawrence rövidesen a közelgő holdtölte miatt egyre furcsábban kezd viselkedni. Végül megtörténik az elkerülhetetlen, s átváltozva kegyetlen mészárlást rendez.
A Hugo Weaving által alakított Frederick Abberline (A valóságban ő nyomozott Hasfelmetsző Jack után.) nyomozó némi segítséggel kézre keríti az átok sújtotta ifú Talbotot, akit szimlán őrültnek hisznek és ma már kínzásnak számító kezelések sorozatának vetnek alá.
A filmet egyébiránt Joe Johnston (Jurassik Park 3, Hidalgo - A tűz óceánja) jegyzi, kinek következő projektje a Captain Amerika képregény adaptáció lesz.
