Hirdetés

5 + 1 Superman film, ami végül sosem készült el

|

A végül törölt Batman filmek után ezúttal olyan Superman projekteket szedtünk össze, amelyekből végül ugyancsak nem lett kész mozi, valamikor a tervezési fázis során megvonta tőlük a bizalmat a stúdió.

Hirdetés

Azt már alaposan kitárgyaltuk, milyen Batman projektek fuccsoltak be az évek során, és sajnos akadtak bizony bőven olyan törölt filmek is a Denevérember pályafutása kapcsán, amelyeket nagyon sajnálunk, hogy végül sosem készülhettek el. Superman esetében sem telt eseménytelenül az 1987-es Superman IV és a 2006-os Superman visszatér közötti majdnem 20 esztendő. A soha le nem forgatott Superman mozik közül öt plusz egy sikertelen próbálkozást gyűjtöttünk össze. Az egyikben például az Acélembernek egy óriási pókkal kellett volna verekednie, de nem ez volt az egyetlen hajmeresztő ötlet. 

Hirdetés

Superman III: Supergirl

Ilya Salkind producer 1974-ben vásárolta meg apjával, Alexanderrel és Pierre Spengler nevű üzlettársukkal a Superman filmadaptációs jogait, innentől kezdve pedig több mint egy évtizeden át ő felelt a karakterért. Eredeti tervei szerint a Christopher Reeve-vel a főszerepben készült Superman széria harmadik részében mutatkozott volna be a kriptoni hős női verziója, Supergirl. Ellenfelükként két klasszikus képregényes gonoszt, Brainiacet és Mister Mxyzptlket képzelték el. Az eredeti koncepció szerint Supergirl és Brainiac között valamiféle apa-lánya kapcsolat alakult ki, Superman és Supergirl között pedig romantikus szálat helyeztek kilátásba, noha ugyebár az eredeti DC Comics füzetekben ők rokonok, egészen pontosan unokatestvérek. A stúdiónak nem tetszettek a tervek, így végül 1983-ban egy Supergirl nélküli Superman III készült el, ami anyagilag és kritikák terén is rosszabbul teljesített, mint az előző két rész, 1984-ben pedig megjelent a különálló Supergirl mozi, ami igazi katasztrófának bizonyult: akkorát bukott, hogy Ilya Salkind végül arra kényszerült, hogy eladja a Superman filmes jogokat, amelyek így kerültek 1986-ban a Cannon Filmshez.

Superman V

Innen sajnos már csak lefelé vezetett az út. Az 1987-ben bemutatott Superman IV: The Quest for Peace (avagy magyarul Superman IV. - A sötétség hatalma) hatalmas bukás lett, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egészen a 2006-os Superman visszatérig ne is lássuk újra mozikban az Acélembert. Sok helyen bizony a Superman IV-et nevezik minden idők legrosszabb filmjének. Ennek fényében pedig nem is túlságosan meglepő az, hogy bár eredetileg a Cannon Films és a Warner Bros. tervezett egy ötödik epizódot is, amelynek 1989-ben kellett volna megjelennie, ebből végül semmi sem lett, még csak a forgatókönyvet sem készítették el. A teljes történethez egyébként még hozzátartozik az is, hogy a filmes jogok visszakerültek Salkindékhez, akik nem tétlenkedtek: 1988-ra már összes is hoztak egy sikeres, négy évadon át futó Superboy tévésorozatot. Újabb mozifilmbe viszont már ők sem fogtak bele.

Superman Reborn

Alig pár évvel később, egészen pontosan 1993-ban jutottunk el oda, hogy a The Death of Superman képregény sikerét követően a Warner Bros. megvásárolta Salkindéktól a Superman filmes jogokat. Egyből fel is kérték Jon Peters producert, hogy dolgozza ki a következő Superman film koncepcióját. A forgatókönyvön Jonathan Lemkin kezdett el munkálkodni, az új adaptáció pedig a Superman Reborn címet kapta. Sietni kellett az írással, mivel több nagy játékgyártó is bejelentkezett már, mondván, még az 1993-as American International Toy Fair, vagyis az ország legnagyobb játékkiállítása előtt látni szeretnék a szkriptet - értelemszerűen erre az expóra már kész Superman Reborn játékfigurákkal akartak volna érkezni. Lemkin eredeti forgatókönyvében Lois Lane és Clark Kent kapcsolata épp egy zűrösebb időszakon esik át, főhősünknek pedig eközben Doomsdayjel kell megküzdenie - a DC Comics képregényeiben ugyebár ő ölte meg Supermant.

Ez a filmben sem lett volna másképp, azonban egy elég hajmeresztő fordulatot találtak ki: halálának pillanatában Superman átadta volna életenergiáját Loisnak, aki ezáltal kvázi egy szeplőtelen fogantatáson esett át. Gyermeke a születését követően mintegy három hét alatt egy 21 éves felnőtt férfivá fejlődött, belőle vált az új Superman, aki természetesen végül csak megmentette a világot. A Warnernek nem tetszett az ötlet, a forgatókönyvet pedig 1995-ben Gregory Poiriernek kellett átírnia. Az ő verziójában Doomsdayt már Brainiac teremtette kriptoni vér segítségével. Lois és Clark itt is párkapcsolati problémákkal küszködött, valamint Superman úgyszintén meghalt, de ebben a változatban testét egy Cadmus nevezetű idegen lény elrabolta, majd feltámasztotta őt. Az újjáéledt Superman Cadmusszal együtt számolt le Brainiackel. Feltámadását követően Superman már nem bírt emberfeletti erővel, ezért egy robotöltözetet kapott volna addig, míg szépen vissza nem térnek a képességei. Ez a forgatókönyv már jobban tetszett a Warnernek, de végül azért csak megkérték Kevin Smitht, hogy írja át újra az egészet.

Superman Lives

Jon Peters producer tehát immár Kevin Smithtől várt egy új Superman forgatókönyvet, de elég sarkalatos kikötései voltak: nem szerette volna például, hogy Superman repüljön az új moziban, mivel szerinte repülés közben az Acélember úgy néz ki, mint egy nagyra nőtt cserkészfiú. Smith ezt végül úgy oldotta meg, hogy Superman egy elmosódott vörös-kék folttá változik repülés közben. Petersnek további remek ötletei is voltak: azt akarta például, hogy Superman csapjon össze egy óriási pókkal a film utolsó harmadában. Smith még ebbe is beleegyezett, de azért ennél a pontnál már világosan látta, hogy itt nem igazán az ő víziójára kíváncsiak. Peters eszement ötletei tovább eszkalálódtak, Brainiacnek például egy jegesmedvével kellett volna verekednie a Magány Erődjénél - ez Superman rejtekhelye az Északi-sarkon. Az immár Superman Lives címmel készülő filmben Brainiac Doomsdayt küldte Superman megölésére, sőt még a Napot is eltakarta, hogy az Acélember ne nyerhessen belőle erőt. Kal-Elt itt sem kerüli el a szomorú vég, viszont egy Eradicator nevezetű kriptoni robot feltámasztja. Ebből a verzióból sem maradt ki a robotruha, végül pedig persze minden jóra fordult, Superman legyőzte Brainiacet. 

Smith Superman szerepét Ben Afflecknek szánta, Lois Lane Linda Fiorentino lett volna, Jack Nicholsont pedig Lex Luthorként képzelte el. A rendezést első körben Robert Rodrigueznek ajánlották fel, de ő a Faculty - Az invázium miatt visszautasította azt. Végül Tim Burtont szerződtették le a munkára, Superman szerepe pedig Nicolas Cage-hez került. A filmet 1998-ban, Superman első megjelenésének 60. évfordulójára tervezték bemutatni. Burton Lex Luthor szerepét Kevin Spacey-nek, Brainiacét pedig Christopher Walkennek szánta - az utóbbira versenyben volt még Jim Carrey és Gary Oldman is. Lois Lane szerepe Sandra Bullock, Courteney Cox és Julianne Moore hármasából került volna valakihez, Chris Rock pedig Jimmy Olsent alakíthatta volna.

Egész jól haladt a projekt, de újabb bonyodalmak jöttek: Burton megbízta Wesley Stricket, hogy írja át Kevin Smith forgatókönyvét, Smith pedig ezen teljesen kiakadt - ez nem is csoda, hiszen tényleg mindent beleadott az írásba, elfogadta a producer hülyeségeit, sőt a stúdió is elégedett volt az anyaggal. Strick első körben nem is értette, mit is akart kihozni a történetből Smith, aztán elolvasta az eredeti The Death of Superman képregényt, és pár dolog a helyére került a fejében, mégis eszközölt pár komoly változtatást: Supermant például az ő verziójában már egy misztikus "K erő" támasztotta fel, a két főellenség, Brainiac és Lex Luthor pedig a végső csatában összeolvadtak egy "Lexiac" nevű entitássá, őt győzte le Superman a fináléban. Művészi megjelenítés terén kifejezetten az volt a cél, hogy szinte semmiben se hasonlítson a film az eredeti képregényekhez. Jon Peters producer gyerekekkel véleményeztette a vázlatrajzokat, egyértelmű volt, hogy a potenciális játékeladásokat helyezi az előtérbe. Pittsburghben már a forgatási helyszínt is kiválasztották, de Wesley Strick forgatókönyve egy túlzottan drága filmet vetített elő, így a Warner ismét, immár sokadjára íratta újra a szkriptet - a feladat ekkor épp Dan Gilroynak jutott. Segítségével a tervezett 190 millió dolláros forgatási költség lecsökkent 100 millióra. A stúdió viszont még mindig nem bízott a sikerben, ezért parkolópályára rakta az új Superman filmet, noha az előkészületekre elköltött már nagyjából 30 millió dollárt. Tim Burton teljesen kiakadt, azt mondta elvesztegetett egy évet az életéből a semmire.

A Warner akkori hozzáállását tökéletesen leírja egyébként a keményvonalas képregényrajongó hírében álló Alex Ford forgatókönyvíró véleménye, aki 1998-ban kopogtatott be hozzájuk egy hétrészes Superman filmszéria ötletével. Ford ugyanis azt mondta, a stúdióban nem tudnak semmit a képregényekről, ugyanakkor nem is az egy jegyért 7 dollárt fizető mozinézőket tekinti valódi közönségüknek. Ők a játékokra 60 dollárt költő szülőket akarják csak elérni. Nincs mese, a pénz beszél.

Superman: Flyby 

A törölt Batman filmekről szóló cikkünkben már szó esett az Akiva Goldsman-féle Batman vs. Supermanről, amit végül J. J. Abrams terve, a Superman: Flyby miatt rakott félre a Warner Bros., ekkor kezdték úgy érezni, mégis a szólófilmekre kellene koncentrálni. Abrams mozija tulajdonképpen egy eredettörténet volt. A Kripton bolygó polgárháborúja is fontos szerephez jutott benne, ami Jor-El, és gonosz testvére Kata-Zor között robbant ki. A háborút Kata-Zor nyerte meg, börtönbe vetette Jor-Elt, aki még gyorsan el tudta küldeni fiát, Kal-Elt a távoli Föld bolygóra, ahol Jonathan és Martha Kent nevelték fel őt. A már ezerszer elmesélt módon Clark Kent civilben a Daily Planetnél kezdett el dolgozni, valamint egymásba szerettek Lois Lane-nel. Lois a mozi cselekménye során épp Lex Luthor leleplezésével foglalkozik, aki ebben az adaptációban egy UFO-jelenségekkel foglalkozó kormányügynök volt. A film egy bizonyos pontján Clark megjelenik a világ előtt mint Superman, ennek hatására pedig négy kriptoni érkezik a Földre, köztük Kata-Zor fia, Ty-Zor. Ők legyőzik és megölik Supermant, aki (és most tényleg kapaszkodjatok meg) a kriptoni mennyországban találkozik szintén halott apjával - Jor-El ugyanis öngyilkos lett a börtönben. Superman végül feltámad, legyőzi a Földön a kriptoniakat, majd a film legvégén egy űrhajóval elindul otthona, a Kripton bolygó felé.

A stúdió Brett Ratnert szerződtette le rendezőnek, az eredeti Superman, Christopher Reeve pedig tanácsadóként vett részt a projektben - ő javasolta a Smallville sorozatban bizonyító Tom Wellinget a címszerepre. A rendezőtől végül Josh Hartnett, Jude Law, Paul Walker és Brendan Fraser is ajánlatot kapott, de egyikük sem csapott le a lehetőségre. Három filmre kellett volna ugyanis egyből aláírni, akkoriban pedig ez még egyáltalán nem volt divat. David Boreanaz, Victor Webster és Ashton Kutcher is részt vett meghallgatásokon, de csak nem sikerült megtalálni a megfelelő Supermant. Lois Lane szerepére meghallgatták Keri Russellt és például Amy Adamst is, aki ugyebár később az Acélemberben tényleg Superman szerelmét alakította. A rendező Anthony Hopkinst akarta Jor-Elnek, Ralph Fiennest pedig Lex Luthornak. 

Ratner végül 2003-ban dobbantott a rendezői székből, mivel szerinte túlzottan hosszú ideje húzódott már a szereplőválogatás - ezzel mondjuk nehéz vitatkozni. Joseph McGinty Nichol (művésznevén McG) állt be a helyére, aki már egy teljesen más stábot képzelt el: az ő verziójában Shia LaBeouf lett volna Jimmy Olsen, Scarlett Johanssonnak jutott Lois Lane szerepe, illetve Johnny Deppet szerette volna megnyerni Lex Luthornak. 2012-ben aztán egy interjúban elárulta, hogy végül Robert Downey Jr. kapta meg a Luthor szerepét. Magából a filmből viszont mint ismeretes, nem lett semmi. Josh Schwartz még egyszer átírta Abrams forgatókönyvét, Jason Behr, Henry Cavill, Jared Padalecki és Michael Cassidy pedig tesztvetítéseken vettek részt Superman szerepe kapcsán. A rendező és a stúdió hosszas vitába kezdett a forgatási helyszínek miatt, a Warner ugyanis Sydneyben akarta felvenni a filmet. Joseph McGinty Nichol először patrióta húrokat pengetett meg, mondván nem lehet egy másik kontinensen megragadni Amerika lényegét, később viszont beismerte, egyszerűen csak félt a repüléstől. Kikerült tehát ő is a képből, J. J. Abrams pedig egy utolsó kísérletet tett arra, hogy ő maga rendezhesse meg saját forgatókönyvét, a Warner Bros. viszont úgy határozott 2004-ben, hogy Bryan Singer kezébe adja Superman sorsát. Így születhetett meg két évvel később a 2006-os Superman visszatér.

Superman: Red Son 

Plusz egyes versenyzőként került fel listánkra a Superman: Red Son, hiszen eza projekt egyszer még akár meg is valósulhat, de egyelőre semmi biztatót nem mondhatunk el ennek kapcsán. Maga a koncepció mindenesetre annyira érdekes, hogy úgy éreztük, mindenképp érdemel pár sort. A Superman: Red Son eredetileg egy 2003-ban megjelent, háromrészes képregény volt, ami a DC alternatív univerzumos történetei, vagyis az Elseworlds sztorik közé tartozott. Ebben a képregényben Superman csecsemőkorában nem az Egyesült Államok területén zuhant le, hanem a Szovjetunióban - ez a változtatás értelemszerűen merőben más alapokat fektetett le a karakter számára. A képregényt Eisner-díjra, a szakma legnagyobb elismerésére is jelölték. 

Jordan Vogt-Roberts nem is olyan régen, egészen pontosan 2017-ben állt a Warner Brothers elé azzal az ötlettel, hogy készítsenek egy olyan Superman: Red Son mozit, ami nem illeszkedik a DC filmes univerzumába, emiatt pedig új színészeknek szánta Superman és Batman szerepét a filmben. Ekkor elvileg a Warner elhajtotta Vogt-Robertst, mivel a stúdió még egy egységes moziverzumban látta a jövőt. Azóta sok minden változott, a Superman: Red Son képregényt író Mark Millar pedig 2019-ben már arról beszélt, hogy két barátjának is felajánlották már a filmadaptáció rendezését. Nagyon reméljük, hogy a film koncepciója csak ideiglenesen került parkolópályára, és egyszer tényleg beülhetünk majd rá. Animációs film formájában mindenesetre már elkészült, és idén februárban meg is jelent a Superman: Red Son. 

Legközelebb újabb törölt DC-s filmes projektekről mesélünk majd nektek, elvégre nem esett még szó olyan ígéretes tervekről sem, mint a George Miller-féle Justice League Mortal, vagy épp a David S. Goyer által megálmodott Green Arrow: Escape From Super Max. Terveink szerint ezt követően pedig rá fogunk térni azokra a Marvel mozikra is, amelyek végül a kukában végezték. 

De nyugodtan meséljetek lent a kommentek között ti is arról, hogy milyen törölt filmes projektekről olvasnátok még szívesen!

Ügyfélszolgálati változás!
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)