Martin Scorsese "Il Maestro" című, elsősorban Federico Felliniről szóló, a Harper's Magazine-on nemrég megjelent hosszú esszéjében, az olasz filmestől levezetve írta meg, hogy szerinte mi ölte meg mára a mozivarázst, és hogy mi a közös nevező "a moziművészet szisztematikus elértéktelenedésében, kiszorításában, lealacsonyításában és megcsonkításában" - az, ha a mozifilmekre is "tartalomként" tekintünk.
Scorsese szerint "15 éve a »tartalom« mint fogalom csak a mozival kapcsolatos komolyabb szintű beszélgetéseken hangzott el", illetve a "forma" ellentettje volt. Ehhez képest szép fokozatosan a médiacégek fejesei is átvették a kifejezést, többüknek viszont "fogalmuk sincs a művészeti forma történetéről, és nem is érzik annyira úgy, hogy tisztában kellene vele lenniük".
"A »tartalom« lett minden mozgókép üzleti szakzsargonja, legyen szó David Lean filmjeiről, cicás videókról, Super Bowl-reklámról, szuperhősfilmek folytatásairól vagy csak egy sorozatepizódról"
- írja az Oscar-díjas filmes.
Bár szerinte amúgy bizonyos mértékben jó a filmkészítőknek, sőt, neki is, hogy mint az Amazon a fizikai boltokat, úgy az otthoni filmnézés és a streaming is utoléri a moziélményt, másrészt mégis olyan helyzetet teremt, ahol a nézőnek egyenlő feltételek mellett csomagolnak és mutatnak be mindent, "ami hiába hangzik demokratikusan, nem az".
"Ha algoritmusok 'ajánlják', mit nézzünk következőnek az alapján, amit eddig láttunk, és ha ezek a javaslatok csupán témán és műfajon alapszanak, akkor mi lesz a mozi művészetével?"
- teszi fel a kérdést Scorsese.
Martin Scorsese Az ír forgatásán
Kifejti Scorsese azt is, hogy szerinte azért van a legjobb streamingplatformok közt a Criterion Channel vagy a MUBI, illetve a hagyományos médiumok közt a TCM, mert válogatott katalógusuk van. És ez szerinte "nem antidemokratikus vagy »elitista«" - már mintha ne lenne ez utóbbi is épp eléggé elcsépelve manapság - hanem inkább nagylelkű hozzáállás, mert azt osztja meg az ember, amit imád és inspiráló is számára". Ehhez képest
"az algoritmus számításokon alapszik és kizárólag fogyasztóként tekint a nézőre, nem többként."
Később a filmes azzal folytatja, hogy "minden megváltozott, így a mozi és a kultúránkban elfoglalt jelentősége is", ugyanakkor magára a moziiparra (ami mára inkább "vizuális tömegszórakoztató iparrá" vált) mégsem számíthatunk a tekintetben, hogy gondját viselje ezeknek a dolgoknak, hiszen a hangsúly az üzleten van, értéket pedig az adott mű által hozott pénz teremt az iparág számára.
"Nekünk, akik ismerik a mozit és annak történelmét, a lehető legtöbb emberrel kell megosztanunk szeretetünket és tudásunkat, illetve tudatosítanunk kell a jelenlegi jogtulajdonosokban is, hogy jóval többet birtokolnak puszta kizsákmányolható, majd elzárható portékánál. Kultúránk legnagyobb kincseiről volna szó, ennek megfelelően is kell velük bánni"
- teszi hozzá.
Összegzésképpen Scorsese megjegyzi, érdemes lenne újrahangolni nézeteinket arról, mit jelent és mit nem jelent a mozi, ehhez pedig Fellini filmográfiája remek kiindulási pont:
"Mondhat bárki bármit a filmjeiről, egy dolog vitathatatlan: ezt hívjuk mozinak. Fellini munkássága nagyban meghatározza eme művészeti formát."
Leonardo DiCaprio és Martin Scorsese
A rendező 2019-ben, a netflixes Az ír bemutatója előtt taglalta, hogy szerinte a Marvel-filmek miért nem filmek, ami némileg aztán meg is osztotta az embereket. Scorsese később véleménycikkben fejtette ki részletesebben álláspontját.
Következő filmje a Leonardo DiCapriót, Robert De Nirót, valamint a főszerepben Jesse Plemonst felvonultató, az Apple által a Paramounttól megvásárolt Killers of the Flower Moon című könyvadaptáció lesz. Forgatása, ha minden igaz, idén májusban rajtolhat el.
