Hirdetés

Star Wars VIII: Az utolsó Jedik kritika - az Erő ébren van!

|

Megosztotta szerkesztőségünk tagjait a legújabb Star Wars mozi, spoilerek nélkül igyekszünk átadni nektek az élményt.

Hirdetés

Soha nem elég egyszer megnézni egy Star Wars filmet ahhoz, hogy az ember egészen biztos lehessen abban, hogyan is illeszkedik az adott alkotás saját rajongói világába, mennyire értékelhető önálló moziként. Nehéz erre választ adni a VIII-as szériaszámot viselő film kapcsán is így első látásra, mert Rian Johnson nem játszott annyira kényelmi játékot, mint a nagy visszatérés útját egyengető Abrams. Paca, Kaci, HP most megpróbálja nektek átadni az első találkozás élményét, nincs könnyű dolguk. 

Hirdetés

Szóval egyelőre ez nem is kritika, csak vélemény, így kezeljétek a dolgot, hamarosan egyébként is visszatérünk majd egy közös kibeszélőre.

HP véleménye: erőltetett Erő

Egészen nyugodtan kijelenthető, hogy a Star Wars: Az utolsó Jedik nem egy Birodalom visszavág. Hogy stílszerű legyek: itt nem érezni már a klónok háborúját, nem egy modernizált, Disney logóval nyomott másolatot kap a mélyen tisztelt publikum. Na jó, azért a hothi csata kicsit visszaköszön, de ennyi.

Mégis úgy érzem, hogy mindaz, amit az előzetesek alapján sejteni lehetett (valami gigászi fordulat, ellentmondásos, titokzatos képsorok) túl nagy várakozást hozott, amit a film számomra legalábbis egyértelműen nem ugrott meg. Vannak persze válaszok korábban felvetett kérdésekre, érdekes fordulatok, meghökkentő részek, új irányokat vesz a történet, új problémákat is felvet (például hogy a háború milyen mocskos és nem csak jó-rossz ellentétről szóló dolog, de ezt amúgy a Zsivány egyes jobban csinálta), de nincs egyértelmű "Én vagyok az apád" momentum, amikor köpni-nyelni nem bír a néző, amikor kifordul velünk a világ a sarkából. De amúgy a drámával még nincs is baj, kicsit a spirituális oldal is megvillan, hogy ne csak a "Teljesítsd be a sorsod" típusú közhelyparádé legyen a lélek kenyere, viszont a humoros részek tényleg már kifejezetten erőltetett formában préselődnek a történetbe, mintha csak kötelező lenne 10 percenként valami cukiságot, jófejkedést, odaszólást, poénos egysorost odadobni a popcornt majszoló családoknak, Miki egér rituálisan megsimogatja mindenki buksiját.

A logika és a következetesség sem áll a helyzet magaslatán sajnos, néha komolyan nem értem, mi lelte az írókat. Mindezzel együtt a film élvezhető, látványos, vannak egyértelműen erős pillanatai, Adam Driver szerintem (bár tudom, mennyire népszerű utálni) messze a legjobb színész ebben a gárdában, de ennek ellenére nem érzem az elsöprő Star Wars érzést, a rajongást, nem rohannék azonnal nézni a folytatást. Pedig ez az előző két év filmjeinél megadatott, és higgyétek el, pont ezért fáj ezt leírnom. Talán sokan nem értenek majd egyet velem, és így leszek a legboldogabb, mert a Disney akkor még jól tolja a szekeret, csak éppen nem az én utamon. Semmi gond, van ilyen. Érdemben majd akkor tudjuk folytatni ezt a beszélgetést, ha már ti is láttátok a filmet, hamarosan sor kerül majd nyilván spoileres kibeszélőre is. Addig csak egy idegesítő apróság, és nem azért írom, mert nagy a seggem, de amúgy miért hal meg mindig kötelezően egy kövér pilóta a csatákban? Bocs a spoiler miatt, de a bennem lévő duci lázadó katona dühöng éppen.

Paca véleménye: "miért kell?"-ek és "hú de szép!"-ek között

Semmilyen tekintetben sem olyat vártam, amilyen Az utolsó Jedik végül lett. Nagyon látványos a film, amire azért lehetett számítani, de sztori tekintetében nem vagyok mindennel maradéktalanul elégedett, néhány jelenettől pedig konkrétan a székbe csusszantam, és csak vártam, hogy vége legyen. Két és fél órán át tart az átívelő cselekmény, ebbe tűzdelték bele a válaszokat Az ébredő Erő által feltett kérdések többségére, de nem mindegyik volt számomra kielégítő, eltekintve attól, minek örültem volna vagy mire számítottam. Volt olyan, a rajongókat két éve foglalkoztató kérdés, ami nem lett megválaszolva, de így is elvarrták a kapcsolódó szálat, némileg érthetetlenül (ezt majd a spoileres kibeszélőben kifejtem). Az új karakterek nem hagytak bennem maradandó nyomot, a régiekkel meg nem foglalkoztak eleget, jellemfejlődésük elindult egy irányba, de csak a kilencedik részben fognak átalakulni - vagy nem. Poénokból kevesebb jutott, mint az előző részben (vagy csak én nem értettem őket), néhány feküdt, de többség oda nem illően lett beleerőszakolva.

Emellett határozott meggyőződésem, hogy Maz Kanata csak azért szerepelt a filmben, és azért úgy, ahogy, hogy megindokolják, majd amikor bekerül a Star Wars Battlefront II-be, miért olyan eszközei és képességei vannak, amilyenek. Holnap azért megnézem ismét, de ha nem vettem volna már meg hónapokkal ezelőtt a premier előtti vetítésre a jegyem, lehet, nem mennék el újra. Az új filmek rangsorában nálam még mindig a Zsivány Egyes vezet, és talán Az utolsó Jediket egy kicsivel megelőzi Az ébredő Erő.

Kaci véleménye: cukormentes kóla, túlcukrozott film

Pontot adni a Star Wars VIII-ra egyetlen vetítés után kicsit olyan, mint első ránézésére megsaccolni egy japán hölgy életkorát. Kavarognak bennem az élmények, de még csak körülbelül se tudom behatárolni, hogy hogyan érzek a végeredménnyel kapcsolatban. Felültem egy érzelmi hullámvasútra az opening crawl alatt, és még mindig nem sikerült leszállni róla. A filmnek voltak nagyon erős és közepesen gyenge pillanatai is, én pedig a stáblista legördülése óta próbálom ezeket mérlegelni, súlyozni.

Nem úgy jöttem ki a teremből, hogy "Atyaúristen, ez volt életem legjobb filmélménye, most azonnal üljünk vissza a következő vetítésre!" de azt sem mondhatom, hogy csalódottan távoztam. Kétségtelen, hogy nem én vagyok a legnagyobb Star Wars rajongó a Földön (de még csak a szerkesztőségben sem), így talán egész más elvárásokkal érkeztem, mint a hardcore rajongók, de néhány ponton az én szemöldököm is felszaladt, hogy akkor ezt most mégis hogy gondolták. Az utolsó Jedik stabilan hozza a Disney flow-t, amit a Marvel filmektől már megszoktunk, én pedig kifejezetten élvezem ezeket a vicces feszültségoldó pillanatokat, ez pedig nem mindenkinek fog bejönni, én is éreztem, hogy néhol túl van tolva, ennél azért lehetne pátoszosabb, élére vasaltabb a történetvezetés.

A 150 perces műsoridőt sem érzem indokoltnak, 10-15 percet simán le lehetett volna csippenteni, ugyanakkor ez nem egy filler epizód, ami csak azért van, hogy több pénzt lehessen levenni a rajongókról (nem úgy, mint a porgok). Az biztos, hogy a héten beülök még egyszer, hátha akkor sikerül rendbe tenni a dolgokat. Nektek is csak ezt tudom javasolni, egészen biztos, hogy sokat fogunk még beszélni erről a filmről, mert nem lehet rá egyértelműen plecsnit tenni.

Persze nem is akarunk feltétlenül. 

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)