Egész héten az Activision Blizzard King (ABK) Microsoft általi felvásárlása tartja izgalomban a gaming világát, ami nem is csoda, hiszen a 68,7 milliárd dolláros tranzakció értékében és jelentőségében is messze felülmúl minden üzletet, amit eddig a játékiparban láthattunk. Pedig azért láttunk már párat, köztük a Bethesdát is birtokló Zenimax 2020-as bekebelezését, ahol szintén a redmondiak tolták a bevásárlókocsit.
A hír kipattanása óta többek közt foglalkoztunk már azzal, hogy miként rendezi át ez a játékipari nagykutyák ranglistáját, hogy milyen neves franchise-ok csatlakozhatnak a Game Pass előfizetős kínálatához, hogy hogyan alakulhat az ABK élén álló Bobby Kotick sorsa és hogy mennyiért kebelezhetné be a Microsoft a piac többi jelentős szereplőjét.
A legfontosabb kérdés azonban sokak szerint az, hogy nyélbe üthetik-e egyáltalán az üzletet, vagy a szabályozó hatóságok versenyjogi aggályokra hivatkozva végül lefújják-e az egész bulit. Az elmúlt napokban több szakértő is nyilatkozott a témában, így egy kicsit már tisztábban láthatunk.
Kezdjük talán a legfontosabbal: az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (Department of Justice - DOJ) és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commission - FTC) néhány órával az üzlet bejelentése után közölte, hogy felülvizsgálják az érvényben lévő trösztellenes, fúziós irányelveket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddigi döntések valamivel kevésbé lesznek irányadók, ha komolyabb módosítások történnek a "szabálykönyvben".
"Az FTC és a DOJ trösztellenes divíziója az illegális fúziók elleni jogérvényesítés megerősítésére törekszik. Az ügynökségek közös nyilvános vizsgálatot indítanak a fúziós irányelvek korszerűsítése érdekében, hogy jobban felismerjék és megelőzzék a versenyellenes ügyleteket."
- írja az FTC oldalán megosztott Twitter-poszt. A zseniális időzítés miatt logikusnak tűnhet a következtetés, hogy ez a Microsoft újabb nagybevásárlására adott közvetlen reakció, ám nem erről van szó, a bejelentés valódi előzménye Joe Biden elnök tavalyi rendelete, amely a piaci verseny erősítésére szólította fel az illetékes szerveket. Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a helyzetet, a hatóságoknak sokkal nyomósabb okaik is vannak az irányelvek korszerűsítésére, mint a játékipar. Elég csak az olyan ügyekre gondolni, mint az ARM Nvidia általi felvásárlása, vagy a Google és a Meta fojtogató fölénye a digitális hirdetési piacon.
Lennél a GS közösség tagja? Gyere a GS Party/Chat Facebook csoportba, dobj fel témákat, dumálj régi és új GS írókkal, olvasókkal!
A DOJ és az FTC illetékesei egy livestreamet is tartottak a témában, ám ott hiába faggatták őket a riporterek, az ügy folyamatban lévő mivoltára hivatkozva nem kommentálták a Microsoft és az Activision Blizzard üzletét. A Kereskedelmi Bizottság elnöke, Lina Khan viszont elmondta, hogy az újonnan felállítandó egyesülési irányelvekkel a modern és "digitálisan komplex" üzletek realitásaihoz szeretnének igazodni, ami szintén arra utal, hogy nem a Microsoft bejelentése váltotta ki a mozgolódást.
Ezzel pedig rá is térhetünk arra, hogy jelenlegi ismereteik alapján miként vélekednek a szakértők a 70 milliárd dolláros deal kilátásairól. A GamesRadar által megszólaltatott versenyjogi ügyvéd, Becket McGrath a következőként látja a helyzetet:
"Az egyetlen potenciális versenyjogi probléma, amit látok, az vertikális, vagyis a vezető [sic!] Xbox játékplatform kombinációja egy nagy játékipari beszállítóval. Ehhez arra vonatkozó biztosítékokra lehet szükség, hogy az Activision játékai továbbra is egyenlő feltételekkel lesznek elérhetőek a rivális konzolok és játékplatformok számára. Sok múlik a piaci dinamikán, az üzlet stratégiai indoklásán és azon, hogy ez milyen mértékben szól arról, hogy a Microsoft kedvezményes hozzáférést kapjon az Activision játékaihoz."
Gamer nyelvre lefordítva McGrath véleménye szerint megeshet, hogy a redmondiak még akkor sem tudják majd diablóstól-codostól exkluzívba vágni az ABK játékait, ha ez a feltett szándékuk, ám ez sem biztos előrejelzés, csak a potenciális buktatók latolgatása. A szakértő viszont arra is rámutatott, hogy a Microsoft épp a tech szektorban betöltött kiemelt szerepe miatt kerülhet hátrányba a vizsgálatok során, mivel így eleve "intenzívebb" figyelem övezi a cég tevékenységét a hatóságok részéről. McGrath ezért az Európai Bizottság vizsgálódására is számít, ami nem lenne meglepő, hiszen a testület már a Windows Media Player és az Internet Explorer windowsos integrálása miatt is odacsapott a vállalatnak a pereskedős kétezres években.
Az üzlet végkimenetele körüli bizonytalanságot mutatja, hogy az amerikai IGN által idézett David Hoppe, a média- és tech ügyekre szakosodott Gamma Law ügyvédi iroda ügyvezető partnere épp a McGrath által is említett vertikális összeolvadásban látja annak a kulcsát, hogy miért nem fognak belekötni az illetékes szervek az ABK-felvásárlásba.
"A felvásárlás az úgynevezett vertikális integráció újabb példája a videójáték-iparban - egy konzolgyártó (forgalmazó) felvásárol egy játékfejlesztőt (gyártót). Természetesen ez a legnagyobb ilyen ügylet a játékipar történetében, de az amerikai bíróságok hagyományosan nem szívesen alkalmaznak korlátozó trösztellenes elveket a vertikális ügyletekre."
Hoppe úgy véli, ugyan megvan az esélye, hogy az árgus hivatali szemek mégis horizontális egyesülésként (amikor két közvetlen rivális cég bútorozik össze) értékelik az ügyletet, ám ebben az esetben is nehéz lesz versenyjogi irányelveket alkalmazni, mivel az ABK termékei kreatív szellemi produktumok, s mint ilyenek, a maguk nemében egyedülállók, tehát nem jelentenek direkt konkurenciát a Microsoft játékaira nézve, melyek ugyancsak ebbe a kategóriába esnek. Vagyis olyan portékákról van szó, amik versenyjogi szempontból nem tudnak "összeakadni" egymással.
"Ezen a ponton elég nevetséges lenne arra hivatkozva trösztellenes érveket felhozni, hogy a felvásárlás miatt a fogyasztóknak kevesebb választási lehetősége lesz, például a lövöldözős játékok kategóriájában."
- mondja a szakértő, aki szerint az egész üzlet egyértelmű nyertesei az Activision Blizzard botrányba keveredett vezetői, akik most élvezik, hogy másra terelődött a figyelem, az egyesülés után pedig zsíros végkielégítésekkel távozhatnak.
A GameSpot Richard Hoeg ügyvédet faggatta a témában, aki viszont úgy látja, hogy a DOJ és az FTC a vártnál komolyabb érdeklődést mutathat, mivel az üzlet olyan szűkebb piacokat is érint, mint például a felhős gaming-platformoké. Ez ugyebár egy erősen gyerekcipőben járó terület, ahol az Xbox Cloud Gaming az egyik nagy játékos az olyan riválisok mellett, mint a Google Stadia, a GeForce Now és az Amazon Luna. Márpedig ha az Activision Blizzard sikercímei a jövőben csak itt lennének elérhetők, az komoly előnyhöz juttathatná a Microsoftot.
"Az Egyesült Államokban mind az FTC, mind a DOJ nagyobb hajlandóságot mutat az ilyen ügyletek kiértékelésére, mint a közelmúltban (lásd a Facebook és Instagram/WhatsApp esetét), és lehet, hogy alaposan megvizsgálják a szűkebb piacokat, amelyek érintettek lehetnek az "összes játékon" kívül. Külön kiemelendő, hogy a Microsoft világossá tette, ezt az üzletet a Game Pass és a felhőszolgáltatások fellendítésére kívánja használni, melyek a jelenlegi állapotukban sokkal szűkebb piacot jelentenek, erről pedig egy motivált szabályozó testület már úgy dönthet, hogy az ilyen méretű felvásárlások kárt okoznak."
Hoeg szerint a Microsoft azzal fogja védeni a lépést, hogy a játékipar már sokkal szélesebb spektrumot ölel fel annál, hogy az ABK felvásárlása kockázatot jelentsen a versenyre nézve. Becket McGrathez hasonlóan pedig azt is valószínűnek tartja, hogy a külföldi szabályozó testületek figyelmét sem kerüli majd el az egyesülés, melyek szerinte nagyobb eséllyel akarhatnak beleszólni a részletekbe.
"Bár nem hiszem, hogy valószínűsíthető a teljes üzlet blokkolása, az ilyen szabályozó hatóságok részéről lehetnek olyan elidegenítési [bizonyos üzletrészek leválasztására irányuló] vagy egyéb kérések, amelyek miatt az üzlet egy kicsit másképp néz majd ki, mint amit ma bejelentettek."
Jelen állás szerint az ügyletnek 2023. június 30-ig kell lezárulnia, a tágra szabott határidőben pedig az ügyvéd szerint annak is szerepe lehet, hogy a Microsoft és az Activision Blizzard eleve bekalkulálta az alapos vizsgálatokat.
"Erős a gyanúm, hogy mind a Microsoft, mind az Activision tudja, egy ekkora üzletet egy olyan iparágban, ahol még soha nem volt ilyen, a felvásárlást felügyelő hatóságok alaposabban meg fognak vizsgálni, ami azt jelenti, hogy több időbe telik majd. Ez nem jelenti azt, hogy blokkolni fogják (sőt, a Microsoft valószínűleg nem jelentette volna be ilyen módon, ha számítana a blokkolásra), ám azt sem jelenti, hogy nem is fogják."
Összegezve tehát a szakértői vélemények alapján magas a valószínűsége, hogy a redmondiak végül tényleg behúzzák az ABK-t, az viszont kérdéses, hogy mennyire sikerül majd érvényesíteniük az eredeti szándékaikat, ezekben ugyanis még hozhatnak módosításokat a hazai és nemzetközi vizsgálatok. Az sem kizárt továbbá, hogy a jogi procedúrák miatt végül még a 2023-as határidőt sem sikerül majd tartani.
Az viszont bizonyos, hogy izgalmas hónapok elé nézünk, hiszen fogyasztói szemmel is komoly tétje van az üzletnek. Kapunk-e olcsó Call of Dutyt a Game Passbe? Jön-e PlayStationre a Diablo IV? Mit tesz a Microsoft az Activision munkahelyi kultúrájának helyrebillentéséért? Csupa-csupa izgalmas kérdés, amire remélhetőleg választ kapunk a következő másfél évben.
