Az Angry Birdsszel a világot meghódító Rovio egykori arca azért érkezett hazánkba, hogy előadást tartson tizenéves gyerekeknek. Előadást arról, hogyan hozta össze három finn egyetemista sokadik próbálkozásra a rózsaszín madarakat, és hogyan értek el 100 milliós letöltést akkor, amikor más játékok a 10 milliót is alig tudták átlépni. Hogy miért kell fittyet hányni az akadályokra, és miért nem szabad foglalkozni azokkal, akik azt mondják: "úgysem tudod megcsinálni." Csak remélni tudom, hogy a Vodafone és a Kódgarázs szervezésében megvalósított Coding Camp ifjú programozói is legalább annyit vittek haza arról az előadásról, mint én (még akkor is, ha néhányukat inkább az érdekelte, hogy miért akarják megenni a malacok a madarak tojásait). Mert Peter Vesterbacka nem egy egyszerű marketinges, ügyvezető vagy befektető. Mondhatnánk, hogy ő a finn Elon Musk, de lehet, hogy ezzel csorbítanánk az érdemeit. Vesterbacka jobb hellyé akarja tenni a világot. Hogy ezt egy Helsinkit és Tallint összekötő, 15 milliárd eurós alagúttal, a világ legnagyobb startuprendezvényével, elektromos autókkal vagy épp a finn oktatási modell bevezetésével próbálja-e elérni, az a hét minden napján változik. Kérdés nélkül állíthatom, hogy ő a leginspirálóbb ember, akivel valaha volt szerencsém találkozni, és örömmel mesélt hobbiról és szakmáról, múltbéli hibákról és jövőbeli tervekről.
GameStar: Ha már a gyerekek izzasztó kérdéseket tettek fel, én is egy komolyabb témával indítanék. Mikor 2016-ban otthagytad a Roviót, a cégnek már voltak problémái. Mit gondolsz, mi vezetett idáig?
Peter Vesterbacka: Ebben elég sok dolog szerepet játszott. Amikor az Angry Birds megjelent, a prémium játékoké volt a piac. Most mindent a freemium és free-to-play címek uralnak, nekünk pedig időbe telt átállni erre a modellre. Ahogy sok másik cég, mi is lassan reagáltunk a piac változásaira.
GS: Most, hogy a mobiljátékok minden eddiginél népszerűbbek, tündökölhet még régi fényében a Rovio? Persze nem mintha most egy kis cég lenne, tavaly egymilliárd dollárra értékelték a vállalatot, ha jól emlékszem.
PV: Sajnos ez a szám most már valamivel alacsonyabb, de értem, hogy mire akarsz kilyukadni. Már nem nagyon veszek részt a Rovio napi döntéseiben, így ezzel kapcsolatban nem feltétlenül nyilatkoznék, de úgy gondolom, hogy érdemes alaposan megvizsgálni a piacot. Ha csak a finn vállalatokat nézzük, ott a Rovio, de a legsikeresebb nyilvánvalóan a Supercell (A Clash Royale fejlesztői - a szerk.), de rajtuk kívül is van még rengeteg sikeres és villámgyorsan gyarapodó cég: a Fingersoft (Hill Climb Racing), a Next Games (The Walking Dead) vagy épp a Small Giant Games (Empires&Puzzles). Ebben az iparban nagyon megszalad a szekér, ha bejön egy játék, de nagy a fluktuáció. A Rovio abban különbözik a fent nevezettektől, hogy ez nem csak egy játékfejlesztő cég, hanem egy szórakoztatóipari vállalat, amely egy brandet képvisel. Itt talán nincsenek akkora ugrások, de sokkal fenntarthatóbb ez a modell. Nagyon örülök annak, hogy ennyi sikeres csapat van Finnországban. Azt látjuk, hogy nálunk a legmagasabb a játékfejlesztő csapatok sűrűsége. Magasabb, mint a Szilícium-völgyben vagy Tokióban. Nagyon nehéz lenne megjósolni, hogy ki robbant legközelebb kasszát, mert rengeteg a lehetőség, de biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben rengeteg sikeres csapat kerül majd ki Finnországból.
GS: De ebben nyilván hatalmas szerepe volt a Roviónak.
PV: Persze, a Rovio is fontos szerepet játszott, de régóta vannak sikeres játékfejlesztőink. Ott a Remedy, amely a Max Payne-t és az Alan Wake-et fejlesztette, vagy a Housemarque, az egyik legrégebbi játékfejlesztő az országban. Régebbre visszanyúlik a dolog, szóval nem gondolom, hogy csak a Rovio és az Angry Birds okozta a robbanást. Ilkka Paananen, a Supercell alapítója sokszor mondta, hogy "Ha a Rovio meg tudja csinálni, akkor mi is.", aztán megcsinálták tízszer nagyobban, és végül 10 milliárd dollárért vásárolta fel őket a Tencent. Most mindenki a következő Supercellt akarja megcsinálni. Szerintem nagyon fontos, hogy legyenek ilyen példaképek. Itt, Magyarországon is. Nagyon fontos, hogy legyenek sikerek, hogy egy bármilyen startup ki tudjon törni, nem is feltétlenül a játékiparból. Ha vannak példák, mondjuk az a néhány srác, aki megcsinálta az AImotive-ot, az remekül bizonyította, hogy ebben az országban is lehet sikeres, villámgyorsan gyarapodó céget csinálni. Ezért kérdeztem itt a gyerekektől is, hogy ki fogja megcsinálni a következő Angry Birdsöt. Mert mindenkinek hinnie kell abban, hogy ha más meg tudta csinálni, akkor ő is képes lesz.
GS: A finn gyerekek egyébként tanulnak kódolni az iskolában?
PV: Igen, tanulnak, de nem ez a legfontosabb. A mi oktatási rendszerünk az életre nevel. A gyerekek problémamegoldó képességeket sajátítanak el, megtanulnak másokkal együtt dolgozni. Mindenki tudja, hogy nagyon jó iskoláink és oktatási rendszerünk van, de a legfontosabb, hogy nálunk az iskola nem öli ki a gyerekekből a kreativitást, a kezdeményező készséget. Elvárjuk az emberektől, hogy logikusan gondolkozzanak, és erre minden iparágban szükség van. Ha megnézzük mondjuk Szingapúrt, vagy egy nagyobb ázsiai országot, ők is kiemelkedően teljesítenek a nemzetközi teszteken, de az ő rendszerük kiöli a kreativitást. Nagyon hosszúak a tanítási napok, rengeteg a házi feladat. Amit ők csinálnak, az nem tanulás, az memorizálás. A kutatások szerint egy nap alatt legfeljebb hat órát képes tanulni az ember, azt is sok szünettel, mert a tanulás nagyon megterhelő. Most már ott a Google és a Wikipédia, fölösleges mindent megjegyezni, sokkal fontosabb, hogy az ember megtanulja, hogyan találhatja meg a választ, és hogyan használhatja fel az elérhető információt a saját céljaihoz. Épp most egyeztünk meg a szlovák oktatási miniszterrel. Ott finn mintára teljes egészében átdolgozzák az oktatási rendszert, és az a cél, hogy a következő tíz évben utolérjék a mi iskoláinkat, sőt túlnőjenek rajtuk. Mert ha szegregáció van, és nem mindenki ugyanazt az oktatást kapja, az komoly problémákat okoz a társadalomban. Amikor egy finn szülő felteszi a kérdést, hogy melyik a legjobb iskola, mindig ugyanaz a válasz: a legközelebbi. Mert minden iskola egyformán kiemelkedő.
GS: Az egyik új projekted épp olyan játékokon dolgozik, amelyek a tanulást segítik. Szükség van ezekre ahhoz, hogy megint népszerűvé tegyék a természettudományokat?
PV: Úgy gondolom, hogy az EU-ban nem olyan komoly a probléma, mint az Egyesült Államokban, de ott elég kaotikus az oktatási rendszer, mert bár vannak kiemelkedő iskoláik, sok olyan suli van, amelyik messze az elfogadható szint alatt teljesít. És ha az oktatás egészét nézem, akkor egy dolgot nagyon fontos szem előtt tartani: a tanárok versenyeznek a gyerekek figyelméért. Akár tetszik, akár nem, minden gyereknél ott az okostelefon, bármikor játszhatnak rajta. A franciák például megpróbálják kitiltani a kütyüket az órákról, de ez szerintem nagyon rossz hozzáállás: a való életre akarjuk felkészíteni a gyerekeket, nem tehetünk úgy, mintha ezek a dolgok nem léteznének. Fontos az oktatásnak alkalmazkodnia. A pedagógusoknak beszélgetniük kell a legjobb játékdizájnerekkel. Az App Store-ban mindennap 700 új játék bukkan fel, ami egy elképesztően kompetitív piac. A dizájnereknek meg kell oldaniuk, hogy a játékos őket válassza a 700 másik helyett, és akkor nem is beszéltünk a több százezer már elérhető alkalmazásról. Ráadásul a free-to-play modell miatt nincs semmilyen kötődés: letöltöd, és ha nem tetszik, már törölted is, ezért meg kell találni a módját, hogy ott tartsd az embert.
Az oktatás ugyanez: a tanároknak fel kell venniük a versenyt az Angry Birdsszel. A Lightneernél egy olyan játékon dolgozunk, amely önmagában is fantasztikus élmény, és mellesleg megtanítja a részecskefizika alapjait. De nem egy oktatójátékot akarunk csinálni, hanem egy olyan címet, amely mindentől függetlenül kiemelkedő, ezért dolgozunk rajta már több mint két éve. Az oktatásnak egyszerűen alkalmazkodnia kell: meg kell tanulnia fenntartani az érdeklődést, addiktívvé tenni a tanulást. Mert a gyerekek imádnak új dolgokat tanulni egészen addig, amíg be nem dugjuk őket az iskolákba, ahol meggyűlölik az egészet. Nem mondom, hogy a finn modell tökéletes, de ez a legjobb, amit valaha láttam, ezért is dolgozunk olyan keményen azon, hogy a világ minél több pontján átvegyék.
