Immár kigyógyult Magic: The Gathering-játékosként első kézből tudom jelenteni, hogy igen, a különféle gyűjtögetős kártyajátékokba bele lehet végtelenül könnyedén habarodni annak ellenére is, hogy piszok sokba tud kerülni ez a hobbi. De mi a teendő akkor, ha valaki szeretné kipróbálni a pakliépítés és a lapokkal történő csatározás élményét úgy, hogy közben azért maradjon elég pénze a következő havi számlák befizetésére is? Nos, ilyen esetekben kiváló megoldás lehet egy olyan társasjáték, mint a Shards of Infinity - aminek egyébként 2019 óta elérhető a videojátékos változata is.
A Gary Arant és Justin Gray által megálmodott Shards of Infinity egy olyan kártyajáték, amelyben minden résztvevő csak megegyező, fix lappal indul, ezekből azonban megvásárolhatják az asztalra kihelyezett, folyamatosan frissülő hat kártyát is, szóval menet közben, a játék alatt bővül a pakli, amivel aztán el is kell agyabugyálni a másikat. Tényleg ennyire egyszerű az egész, és pontosan ezért annyira szórakoztató.
Egyszerű, de ötletes mechanikák
Kezdjük gyorsan az alapokkal, ugyanis a segítségükkel érthető meg a legkönnyebben, miben rejlik a Shards of Infinity zsenialitása. Mindenki kap egy szép nagy, tekergethető élet- és hatalomjelzővel ellátott karakterkártyát, ez jelképezi magát a játékost. Az életerő magától értetődik, ha nullára csökken, karakterünk meghal és vesztettünk. A hatalom már rögtön egy izgalmas mechanika, különféle lapokkal növelhetjük, vagy bármikor egy drágakőért (róluk mindjárt bővebben) ugyancsak fentebb tekerhetjük eggyel. A hatalom azért nagyon fontos, mert bizonyos lapok erősebb hatást váltanak ki magasabb hatalomszinten.
Következzen a fix kezdőpakli: ebbe kerülnek megadott számú kristály, sugárvető, szilánkreaktor és végső szilánk lapok. A kristály kártya nem tesz többet, mint ad egy kék kristályt, amiből vásárolni lehet. A sugárvető egyet támad (az ellenfél karakterére vagy az életerővel rendelkező lényeire), a szilánkreaktor a hatalomszint függvényében több kristállyal dob meg bennünket, a végtelen szilánk pedig sebzést oszt, ugyancsak a hatalommal arányosan. 30-as hatalmi szint mellett konkrétan végtelen számú sebet lehet vele kiszórni, szóval ezen a ponton garantáltan megnyertük a játékot.
A játékosok a saját körükben a kezükben lévő 5 lapból gazdálkodnak. Kijátszhatják őket és az asztalon lévő hat felkínált kártya közül megvehetnek amennyit csak szeretnének. A központi pakliból a megvásárolt lapok helyére újak kerülnek. És itt jönnek az izgalmak. A megvett lapok ugyanis nem a kezünkbe, hanem a dobópaklinkba kerülnek (kivételt képeznek azok a kártyák, amiket azonnal használni lehet, ekkor viszont nem fogják bővíteni a paklinkat). Körünk végén minden esetleg megmaradt lapunkat el kell dobni, és újakat húzni helyette. Előbb-utóbbi el fog fogyni a húzópaklink, ekkor újrakeverjük a dobót, és a frissen létrehozott új húzóban már benne lesznek az időközben megvett új kártyák is.
Lennél a GS közösség tagja? Gyere a GS Party/Chat Facebook csoportba, dobj fel témákat, dumálj régi és új GS írókkal, olvasókkal!
A megvehető lapok között vannak szövetségesek, akiket ingyen kijátszhatunk, amikor épp a kezünkbe kerülnek, érvényesül a rájuk írt hatás (ez általában sebzés, gyógyítás, vagy hasonló). Vannak zsoldos szövetségesek, őket említettem az előbb, velük lehet úgy trükközni, hogy azonnal aktiváljuk őket, de nem kerülnek a dobóba. A legizgalmasabbak pedig a bajnokkártyák. A szövetségesek ugyanis a kör végén automatikusan mennek a dobóba, a bajnokok azonban saját életerővel rendelkeznek, és amíg meg nem halnak (a dobópakliba nem kerülnek), lent fognak maradni a páston.
Végtelen változatosság
A fenti sorok elolvasása után igazából tisztában is vagytok a Shards of Infinity szabályaival, le is ülhettek az első mérkőzéshez. A kártyajátékokban sokan a randomfaktort szeretik a legjobban, azt az izgalmat, mikor az ember nem tudja, milyen lapot fog húzni és ez hogyan változtatja meg az addigi történéseket. Ennél a társasnál ez hatványozottan igaz, hiszen még azt sem tudhatjuk előre, hogy a parti során milyen paklival fogunk játszani, menet közben fog alakulni és folyamatosan változni ezzel együtt a taktikánk is.
Négy különböző frakcióhoz sorolhatók a lapok, de lehet és igazából kell is keverni őket, nem érdemes leragadni csak egyetlen egynél. Ugyanakkor az egy frakcióba tartozó kártyák hatással is vannak egymásra, szóval ezt is szem előtt kell tartani, amikor az ember új lapokra váltja a kristályokat. És ebben rejlik a Shards of Infinity trükkje: meg kell találni az egyensúlyt úgy, hogy össze tudjunk rakni kombókat, de ne zárjuk ki magunkat az olyan létfontosságú mechanikákból, amik életet menthetnek - ilyen például a zöld kártyák gyógyítása.
A dobozon szereplő jelzés szerint egy parti nagyjából 30 perc, de könnyedén kitolódhat a meccs, ha egyre több gyógyító kártyát építetek a paklitokba - ezt pedig tényleg nem lehet elégszer hangsúlyozni, erősen javallott cselekedet. A Shards of Infinity azoknak is megérhet egy próbát, akik eddig csak kacérkodtak a pakliépítős játékokkal, és persze azoknak is, akik egy masszív gyűjtögetős cím mellett most valami könnyedebbre vágynának.
Unalmasnak tűnhet, hogy mind a négy választható karakter teljesen azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, igazából csak képük különbözteti meg őket. És igazából az is. Ezen azonban könnyen segíteni lehet A jövő ereklyéi nevű kiegészítővel, ami nem csak 24 új kártyával egészíti ki a központi paklit, hanem bevezet karakterenként két, tehát összesen nyolc új lapot, úgynevezett ereklyét is. Ezeket a különlegesen erős kártyákat a 10-es hatalmi szint elérésekor kapjuk meg, egészen pontosan a két kártyából kiválaszthatjuk az egyiket, ami ekkor játékba kerül. Egészen izgalmas csavart tud ez adni az eddig megismert játékmenetnek.
(A játékot köszönjük a Reflexshopnak!)
