Az Activision Blizzard sokrétű problémákkal néz szembe, a zaklatási botránytól a játékosszámának csökkenéséig. Nem elhanyagolható ezek közül, hogy hónapok óta konfliktusos a munkaviszony azokkal a dolgozókkal, akik szakszervezetbe próbálnak tömörülni, hogy hatékonyabban képviselhessék a jogaikat.
A kiadóóriást felvásárolni igyekvő Microsoft korábban egyértelműen kijelentette, hogy ők nem gördítenének akadályt a szerveződés útjába, ha a jövőbeli leányvállalatukkal sikerül megegyezni, más kérdés, hogy az Activision Blizzard mindent megtesz, hogy megakadályozza, hogy a teszterek csatlakozzanak a Communications Workers of America nevű szervezethez. A legújabb taktikájuk az, hogy minden minőségbiztosítónak megadják, amit a szervezkedő dolgozók kérnek, kivéve azoknak, akik csatlakoznának a szakszervezethez.
Az Activision Blizzard tegnap büszkén jelentette be, hogy ezeregyszáznál is több, korábban külsősként, vagy határozott idejű szerződéssel felvett minőségbiztosítási dolgozóját teljes értékű alkalmazottá teszi. Emellett a bérükön is javítottak, ezek a munkatársak legalább húsz dollárt kapnak óránként, ami továbbra sem rengeteg (a minimálbér Kaliforniában, ahol például a Blizzard főhadiszállása található, 14 dollár), de még így is jobb, mint amit sok kezdő tesztelőnek felajánlanak. Ezzel nem kis változást eszközöl a cégcsoport, ugyanis a kiadói részlegen dolgozó alkalmazottainak teljes létszáma ezzel negyedével megnő.
Egy rendkívül fontos részletet azonban szándékosan nem említettek meg, méghozzá azt, hogy a Raven Software azon tesztelői, akik nagyrészt kiharcolták a változást az Activision Blizzard egészét illetően, kimaradtak a fizetésemelési körből. A kiadó szóvivője azt állította egy közleményben, hogy ennek semmi köze ahhoz, hogy a Raven Software-nél indult útjára a sztrájk és a szakszervezeti kezdeményezés, aminek minden bizonnyal köszönhető a kompenzáció átalakítása. Állításuk szerint a kiadó törvényi kötelességei miatt nem emeltek az érintett dolgozók fizetésén, igaz, az Activision Blizzard azt sem ismerte el, hogy a dolgozók kiállása miatt javítanak a munkakörülményeiken. Josh Taub, az Activision műveleti igazgatója egy, a munkatársaknak küldött e-mailben azzal indokolta a váltást, hogy a Call of Duty sorozat évenkénti megjelenések helyett folyamatos frissítésekkel operáló, live service modellre váltott.
Sara Steffens, a Communications Workers of America nevű szakszervezet titkára (ehhez igyekeznek csatlakozni a Raven munkatársai) elmondta, hogy az Activision döntése, hogy az érdekvédelmi törekvésekben résztvevő munkatársakat kihagyta a fizetésemelésből, "különösen bosszantó", mivel ők tették az egyik legtöbbet annak kiharcolásáért. Steffens ezt a húzást a kiadó részéről úgy értékelte, hogy megpróbálják "megosztani a dolgozókat és aláásni a törekvéseiket, hogy szakszervezetet alapítsanak." Emellett ez Activision Blizzard bejelentését is félrevezetőnek nevezte, ez pedig szerinte további bizonyíték arra, hogy még nagyobb szükség van a szervezett érdekvédelemre.
A teszterek helyzete egyébként régóta a játékiparban dolgozók nem túl jó munkakörülményeinek állatorvosi lova. Az iparágban belépőszintű pozícióként kezelt minőségbiztosítási munkatársak amellett, hogy keveset keresnek és sokat kell túlórázniuk, sokszor nem is kapnak állandó szerződést a munkaadójuktól. Így egy-egy játék megjelenésekor sokszor elküldik a tesztereket, és csak később vesznek fel újakat, mikor a következő cím fejlesztésének jelentős része már megvalósult, így bizonytalanná téve az állásukat.
Hasonló eset történt a Raven Software-nél is, a többi minőségbiztosítási munkatárs jobb munkakörülményeinek megteremtése egyben azt is hozta, hogy több dolgozót elküldtek, pedig korábban pont az ellenkezőjét ígérték nekik. Az emiatt érzett elégedetlenségből indult útjára a sztrájk, majd a szakszervezeti mozgalom is a stúdión belül, amit sokan támogatnak az Activision Blizzard más részlegein is. A kiadó ezzel együtt nem ismerte el a szakszervezet létrejöttét, az illetékes hatóság ennek kapcsán februárban hallgatta meg a feleket, de döntést még nem hozott.
