Plague Inc.
Az eredetileg androidos és iOS-es platformokra megjelent valós idejű stratégiai játék csavar egyet a megszokott pandémia-játék recepten: ezúttal ugyanis a kórokozók oldalán állunk. Baktériumok, vírusok, gombák, prionok, nanovírusok és különféle kitalált patogének terjedését irányítjuk, végső célunk pedig az emberiség kiirtása vagy gyarmatosítása. Közben természetesen folyamatosan adaptálódnunk kell a változó környezethez, és versenyt futunk az idővel is, mivel az emberiség minden erejét mozgósítja, hogy megállítsa a járvány terjedését. A játék leghátborzongatóbb eleme talán a ragály terjedésével egyre vörösebbé színeződő térkép, amelyen a fel-alá száguldó repülőgépek is egyre ritkulnak... mígnem teljesen eltűnnek.
James Vaughanra, a játék atyjára nemcsak a Fertőzés című Steven Soderbergh film és a 2008-as Pandemic 2 Flash-játék hatott, de különféle járványmodelleket is figyelembe vett a fejlesztés során. Később több orvosi cég figyelmét is felkeltette a játék, Vaughan 2012-ben például egy előadásban ismertette a programot az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felkérésére. A koronavírus-járvány idején Vuhanban állítólag rekordokat döntöttek a Plague Inc. letöltések, az Ndemic pedig 250 000 dollárt adományozott a betegség elleni küzdelem céljaira. 2021-ben, egészségügyi szakértők közreműködésével készült el Plague Inc: The Cure, amelyben ismét fordul a kocka: immár a járvány terjedését kellett megakadályoznunk.
Deus Ex
Warren Spector FPS-szerepjátékát, mely azóta tekintélyes sorozattá nőtte ki magát, annak idején számos lap minden idők egyik legjobb PC-s játékaként emlegette. Nem véletlenül: olyan komplex történetet, világot és játékmechanikát kínált, amire korábban alig akadt példa. A sztori szerint 2052-ben a világot a Szürke Halál nevű járvány taszítja káoszba. A nanovírus által okozott betegség influenza-szerű tünetekkel, köhögéssel indul, végül a beteg bőrének elszürküléséhez és biztos halálhoz vezet. A járvány egyetlen ellenszere az Ambrosia nevű, sejtekbe hatoló ROM modulokat tartalmazó vakcina, melynek elosztását központilag monitorozzák, mesterségesen fenntartva ezzel a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A játék főhőse JC Denton, az UNATCO (United Nations Anti-Terrorist Coalition) ügynöke, aki az implantátumoknak köszönhetően maga is szuperképességekkel rendelkezik. A globális összeesküvés-elméleteket, titkos szektákat, terrorszervezeteket felvonultató tekervényes nyomozás során kell kiderítenie, milyen világuralmi tervek állnak a manipulált járvány hátterében. A Deus Ex zsenialitása a szabad választási lehetőségek, az interaktív környezet és a technika révén formálható főhős figurája mellett abban rejlik, hogyan képes ábrázolni a futurisztikus, minden részletében túlzó, valahol mégis hihető, ragály sújtotta világot, illetve annak teljes szétesését. A koronavírus járvány megmutatta, miféle őrült konteók kapnak szárnyra egy súlyos pandémia idején, így a Deus Ex akár profetikusnak is tekinthető ebből a szempontból.
Resident Evil
Shinji Mikami kultikus horrorjátéka, minden túlélő-zombijáték (majdnem)atyja a Sweet Home horrorjáték remake-jeként indult, amelyet viszont a hasonló című 1989-es japán horrorfilm inspirált. Bár a rémségekkel teli elhagyatott épület megmaradt, mint a játék fő helyszíne, a szellemtörténetből zombitörténet lett. Raccoon City képzeletbeli városában, egy földalatti laboratóriumban biológiai háborúra kifejlesztett szörnyű vírustörzs, az úgynevezett T-vírus szabadul el, amely embert, állatot egyaránt vérengző, amorf szörnnyé alakít. Az Umbrella Corporation okozta zombi-apokalipszissel a S.T.A.R.S. rendőrcsapat tisztjei veszik fel a harcot, Chris Redfield vagy Jill Valentine vezetésével.
A Resident Evil formuláját és esztétikáját sokban az 1992-es Alone in the Darknak köszönheti, de míg ott H. P. Lovecraft megbomlott elméjének rémei ijesztgettek, itt már a vírus okozta pandémia minden gond forrása. A mintegy 4 millió példányban elkelt játék ezzel tulajdonképpen érzékenyen reagált a kilencvenes évek második felére egyre aktuálisabbá és félelmetesebbé váló biofegyverkezésre, génsebészetére is.
Zarch/Virus
David Braben, az Elite című kultikus űr-kereskedelmi szimulátor alkotója 1987-re készült el ezzel a fura játékkal. Az ős-3D poligonokból álló műben az egérrel irányítottuk, pontosabban próbáltuk irányítani "lander" névre keresztelt űrhajónkat, amely egy különböző színű "tércsempékből" álló táj fölött siklott-forgott. Itt jelentek meg az ellenséges űrhajók, drónok, mutánsok, melyek néha szimplán "csak" megtámadták a játékost, máskor viszont - és ez adta meg a játék savát-borsát - vörös vírusrészecskéket szórtak szét a tájba. A fertőzött tájelemek barnára és vörösre színeződtek, a megbetegedett fák pedig mutációkon mentek keresztül.
A lander űrhajó feladata értelemszerűen az volt, hogy módszeresen megtisztítsa a tájat a ragálytól, ami azért is bizonyult egyre bonyolultabb feladatnak, mert idővel csökkent a szárazföld és nőtt a víz mennyisége. A játék eredeti változata tulajdonképpen egy szemkápráztató tech-demó, amely az akkoriban megjelent Acorn Archimedes "csodagép" képességeit, például 3D-s fény-árnyék hatásait szemléltette. A későbbi változatokban Virusra keresztelt program ezen túl azonban egy nagyon is okos, absztrakt taktikai shooter, mely matematikai kalkulációkkal, a tér átváltozásán keresztül ábrázolja a virális fertőzés terjedését.
Cell Defense
Ha a Zarch fura játék, akkor Sheldon White oktatóprogramja egy igazi unikum Commodore 64-re. Az ügyességi-taktikai játékban sejteket kell megvédenünk különböző kórokozók támadásával szemben. Makrofágokat, antitesteket, T-sejteket helyezhetünk a test-szeleteket megjelenítő 3D-s mezőkre. Míg a makrofágok bezabálják a vírusokat, az antitestek a vérkeringés különféle szektorai fölött őrködnek, az interferonok aktiválják az immunrendszert, a T-sejtek elpusztítják a fertőzött sejteket.
A testünket vírusgyárként használó kórokozók terjedését, a sejtek regenerálódási-növekedési rátáját, és a védekezési taktika kidolgozásában szerepet játszó különféle faktorokat a képernyő bal oldalán látható stilizált emberfigura és az alatta látható táblázat mutatja. Itt tehát a testen belül vesszük fel a harcot a betegséggel, és bizony megtapasztalhatjuk, hogy az egyes sejtek ugyanolyan heroikus harcot folytatnak a kórokozókkal, mint a szuperhősök a szörnyek által elárasztott kietlen tájakon, vagy az összeomló nagyvárosok kihalt sugárútjain.