Fallout 2
Tekintve, hogy a Starfieldet a The Elder Scrolls VI követi a Bethesda Game Studios táncrendjében, és csak azután fordítja figyelmét a Fallout 5-re, még nagyon sok víz lefolyik majd a Dunán, mielőtt új játékban kereshetnénk fel a radioaktív pusztaságot. De nézzük a jó oldalát, rengeteg időnk van megismerkedni a sorozattal, vagy újrajátszani azt, ha már volt szerencsénk hozzá. Egy ilyen Fallout-maratonból azonban vétek lenne kihagyni a Bethesda-korszak előtti részeket, melyek legemlékezetesebb darabja az 1998-ban debütált, Fallout 2. A néhai Black Isle Studios szerepjátékában az első epizód hősének leszármazottját alakítottuk, és miközben falunk megmentésén fáradoztunk, egészen hajmeresztő kalandokba keveredhettünk az egykori Kalifornia területén.
Kizárólag rajtunk, illetve karakterünk képességein múlott, hogy erőszakkal válaszoltunk egy-egy felmerülő problémára, vagy más, furmányosabb, esetleg teljesen békés megoldás után néztünk. Ahhoz képest, hogy nagyjából egy év alatt dobta össze a Planescape: Torment fejlesztőivel kiegészült csapat, a játék hosszabb és tartalmasabb is lett elődjénél, valamint nem utolsósorban jobb. A nyitott struktúrának hála magunk választhattuk meg felfedezésünk irányát, és nemcsak a karakterünk tápolásában mélyedhettünk el alaposabban, hanem a hozzánk csapódó társakéban is, akiknek felszerelése és utasítgatása lényegesen egyszerűbbé vált. A kiadó által diktált rohamtempónak azonban megvolt az ára, az utazást Mad Maxbe illő járgánnyal felgyorsító Fallout 2 olyan bugosan látta meg a napvilágot, mintha 2023-at írtunk volna. Sokat elárul azonban róla, hogy még ezek a bosszantó hibák sem tudták megakadályozni a kult státusz elérésében.
Gears of War 2
Pillanatnyilag nem látjuk jelét annak, hogy a Fortnite bővítését és az Unreal Engine 5 fejlesztését leszámítva bármekkora érdeklődést is mutatna az Epic Games a játékfejlesztés iránt. Pedig az immár saját piactérrel is rendelkező stúdiónak olyan sorozatokat köszönhetünk, mint a Jazz Jackrabbit, az Unreal, az Unreal Tournament és végül, de nem utolsósorban a Gears of War. Utóbbi jogait időközben megvásárolta a Microsoft, és a The Coalition csapatára bízta, amelynek minden erőfeszítése dacára sem sikerült még felülmúlnia a széria csúcspontját, nevezetesen a 2008-ban debütált, kizárólag Xbox 360-ra megjelent Gears of War 2-t.
Ebben a felvonásban új szakaszba lépett a sáskák ellen folytatott háború, a rehabilitált Marcus Fenix és bajtársai egy kiterjedt hadművelet fogaskerekeiként indítanak nagyszabású ellentámadást és igyekeznek megmenteni azt a keveset, ami még megmaradt a Sega bolygó felszínén az emberi civilizációból. Az Epic Games új tagokkal bővítette a Delta Squadot, és addig nem látott ellenfeleket szabadított rá a COG (Coalition of Ordered Goverments) katonáira, miközben mélyebb és érzelmesebb történettel, emlékezetes összecsapásokkal és drámai pillanatokkal tartotta fent érdeklődésünket egészen a kampány végéig. Amit követően az rögvest fejest is ugorhattunk az öldöklő multis összecsapásokba, amelyekben már a Lancerre applikált láncfűrésszel is párbajt vívhattunk.
Jagged Alliance 2
Meglehet, sokaknak a Wizardry széria ugrik be először a kanadai Sir-Tech neve hallatán, pedig ugyanez a stúdió tette le az asztalra minden idők egyik legjobb körökre osztott taktikai játékát az 1999-ben kiadott Jagged Alliance 2 képében. A történet szerint egy zsoldoscsapat élére állva kellett felszabadítanunk egy fiktív, harmadik világbeli országot a román származású diktátor, Deidranna Reitmann rémuralma alól. Arulco szektorokra tagolt térképén bármelyik irányba elindulhattunk, de voltak olyan területek (nagyobb teljesítmények, fontos létesítmények, ezüst- és aranybányák), ahol csak a kellő rutin megszerzése után és a megfelelő felszerelés birtokában lehetett valós esélyünk a győzelemre. Az akciópontos harcrendszerben fontos szerepet kapott a ballisztika, valamint a tereptárgyak fedezékként való használata, és minél több akciópontot áldoztunk fel, annál pontosabban tudtunk célozni.
Zsoldosaink, valamint a hozzánk csapódó szabadságharcosok idővel fejlődtek, de ha valakinek nem voltunk megelégedve a teljesítményével, elküldhettük és felbérelhettünk mást helyette, ám arra vigyáznunk kellett, hogy lehetőleg olyanok kerüljenek egy csapatba, akik tudnák egymást egy kiskanál vízben megfojtani. Idővel járműveket is szerezhettünk, hogy gyorsabban tudjunk mozogni, mint a megtisztított szektorok visszafoglalására készülő kormánykatonák, ám mivel képtelenség volt egyszerre mindenhol jelen lenni, milíciát képezhettünk a helyi erőkből, hogy végezzék el helyettünk a piszkos munkát. A lehengerlő túlerő és a fővárost védő tankok miatt már alapból nem volt egyszerű Deidrannát legyőzni, de aki akarta, aktiválhatta a sci-fi módot is, hogy rovarszörnyekkel és vérengző nagymacskákkal fokozza a kihívás mértékét.
Mass Effect 2
Ha a Baldur's Gate II-t beválogattuk összeállításunkba, akkor nem tehettük meg, hogy nem veszünk tudomást a BioWare másik zseniális folytatásáról, a Mass Effect 2-ről. Készséggel elhisszük, hogy van, akinek a mai napig az első rész az etalon, ám az először Xbox 360-ra (2007), utána PC-re (2008), majd jókora késéssel PS3-ra (2012) is kiadott sci-fi eposz távolról sem volt hibátlan. A harcrendszere messze a leggyengébb a sorozatban, de nem csupán ezen a területen ért el számottevő fejlődést a 2010-es második felvonás.
Amellett, hogy átvették a Gears of War széria fedezékharcos megoldását, a fejlesztők kukázták a bolygófelfedezést és vele együtt a Mako gyalogsági harcjárműtől is megszabadultak, valamint gondoskodtak róla, hogy a mellékküldetések helyszínei is egyediek legyenek, ne csupán azok, amelyek a sztorihoz kapcsolódó misszióknak adnak otthont. A cselekmény, a karakterek és a dialógusok tekintetében lenyűgöző a BioWare alkotása, a régi-új csapat összeszedése és felkészítése a végső bevetésre, valamint az epizódot záró öngyilkos küldetés tanítani való. Egyedül a bolygószkennelést kívántuk a fenébe, nem is tért vissza Shepard parancsnok harmadik, és egyben utolsó kalandjában.
Hírek, érdekességek, tippek, ajánlók, unboxing, hardveres videók, minden, ami 1-2 percbe belefér. Kövess minket TikTokon is!
Uncharted 2: Among Thieves
2007-ben a Crash Bandicoot és Jak szériákról elhíresült Naughty Dog mindenki megrökönyödésére letaszította az akció-kalandjátékok trónjáról a műfaj koronázatlan királynőjét, Lara Croftot. Ráadásul annak ellenére sikerült ez a bravúr, hogy a kincsvadász Nathan Drake első kalandja, az Uncharted: Drake's Fortune még elég csiszolatlannak hatott, és esetében a repetitív jelző használata sem tűnt indokolatlannak. Aztán a két évvel később bemutatkozott folytatással, az Uncharted 2: Among Thievesszel még magasabbra helyezte a Naughty Dog a képzeletbeli lécet, arra ösztönözve a Crystal Dynamics csapatát, hogy rebootolja a Tomb Rider szériát, amiből egészséges versengés kerekedett ki.
Míg Nate és Sully az első részben Eldorádót keresték, a második felvonásban Shambala nyomába eredtek a világ másik végén és hozzájuk csapódott egy új karakter, a hamar közönségkedvenccé vált Chloe Frazer személyében. Az új kaland nem csak szebb, változatosabb és nem utolsósorban hosszabb volt elődjénél, a fejlesztők minden elemét finomhangolták, beleértve a fedezékalapú harcrendszert, a karakterek animációit és a feladványokat is. Hogy senkinek se legyen hiányérzete, mindezt megfejelték egy meglepően szórakoztató többjátékos móddal is, aminek sajnos már nem jutott hely a PS4-es remaster gyűjteményben.
