Hirdetés

Intel Developer Fórum

|

Az Intel minden évben kétszer megrendezi Fejlesztői Fórumát. Az IDF-en megtalálható a szakma apraja-nagyja. Ezeket használja fel az óriás, hogy a boszorkánykonyhája fortyogó üstjeiről leemelje a fedőt és egy kicsit bepillantást engedjen.

Hirdetés

Tavaly az év végén San Jose-ban, láthattuk először a 2 gigahertzen futó Pentium 4-et, ugyanitt jelentették be az USB 2.0-ás szabvány teljes elkészülését, de többek között a Serial ATA technológia „az utolsó simítások alatt” lévő állapotát is itt láthattuk.
Hogy a fentieket idén mivel „űberelik”? Sikerül-e egyáltalán valami igazán jelentőset mutatniuk ez alkalommal? Nos, ha velünk tartasz egy héten át, akkor első kézből értesülhetsz az újdonságokról, kiküldött munkatársunk jóvoltából.

Nulladik nap:
Lévén az Egyesült Államok nyugati partja nincs a szomszédban – csak maga az utazás jó egy napot igénybe vesz és örülhet az utazó, hogyha megúszta egyetlen átszállással – kiheverendő a kilenc órás időeltolódást egy nappal a rendezvény kezdete előtt megérkezni nem csak hogy tanácsos, de egyenesen létszükséglet. Ily módon nincs még miről beszámolnom, viszont arra mindenképpen jó az alkalom, hogy az Intel Developer Forum felépítésébe beavassam olvasóimat.

A rendezvény gerincét az úgynevezett „keynote”-ok adják. Gondban vagyok a frappáns fordítással, mert a szótárban olvasható „alaphang” meghatározás jelen esetben nem igazán fejezi ki azt, hogy miről is van szó. Hívjuk alaphangnak, vagy az eredeti elnevezést is használhatjuk a lényeg változatlan: Ezeken az előadásokon az Intel vezető személyiségei adnak elő, a témák széles spektrumát lefedve. Hallhatunk a közelebbi és a távolabbi jövőt érintő elképzelésekről, a piaci trendek változásairól, de akár éppen zajló kutatásokról egyaránt. Be kell valljam, hogy az IDF keynotejai kicsit távol állnak a megrögzött „techie” gondolkodásmódomtól és érdeklődésemtől. Kétségkívül érdekesek az itt begyűjthető információk, de a magam részéről én sokkal jobban kedvelem az úgynevezett „track”-eket. (A track-re jelen esetben akár az ösvény, akár a nyomonkövetés fordítás is ráhúzható, az előbbi esettel ellentétben itt magáért beszél, hogy miről is van szó.) Ezeken az előadásokon bizony kőkemény technológiai szleng a használatos nyelvezet. Első kézből, a fejlesztőktől juthat hozzá az ember a legmélyebb technikai információhoz is. Be kell valljam, hogy a tavalyi évben be kellett látnom, egy a Pentium 4-es CPU hűtéséről szóló előadás során, hogy biza bőven van még mit tanulnom, pedig azaddig abban a tudatban éltem, hogy némi rálátásom van a PC-s hardver világára. A track-ek óriási előnye, hogy sok van belőlük és mindenki az érdeklődésének megfelelően válogathat belőlük. Ha mindezek még nem elégítenék ki valaki információéhségét akkor még ott vannak a csak újságírók számára szóló előadások. Ezek az előző kettővel ellentétben nem publikusak, csak a sajtó meghívott képviselői számára látogathatóak. Mint az ebből talán sejthető, az IDF tulajdonképpen bárki számára szabadon látogatható rendezvény, aki képes és hajlandó kifizetni az azon való részvétel díját. Az IDF legnagyobb erénye egyben legnagyobb hátránya is, miszerint öt napon át, párhuzamosan nagyon sok előadás és bemutató zajlik. Jómagam – a klóntechnológia gyerekcipőben járó mivolta okán – úgy szoktam megoldani az egyszerre több helyen történő jelenlét problémáját, hogy a sajtószobában kifaggatom az ismerős kollégákat, hogy mit láttak ők amit én nem, cserébe én is ellátom őket az általam begyűjtött információkkal. Egészen népes és lelkes ismerősi körre tettem már így szert. (Hagy dicsekedjek! Tavaly a Serial ATA-ról készített képeimmel nem csak a PC World jelent meg, hanem egy Török, egy Lengyel és egy Orosz lap is.)

Nos, remélem a holnapi napon már konkrétumokkal is szolgálhatok. Addig is, engedtessék meg nekem, hogy beszámolóm kereteit kitágítsam és a témájához nem szorosan kapcsolódó élményeimről is beszámoljak.

Bevallom, már előre féltem a tavaly szeptember 11-i eseményeket követően bevezetett biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos hegzatúrától. Meglepetésemre bár a kikérdezés és az ellenőrzés nagyon sokat szigorodott – mi több –, több lépcsőben, ismétlésekkel és átfedésekkel zajlik, közel sem volt olyan bosszantó, mint előre sejtettem. (Hogy ez a téma is kapcsolódik valamelyest az IDF-hez, mi sem bizonyítja jobban, hogy tavaly pontosan egy héttel a terrortámadás előtt fejeződött be az őszi Fejlesztői Fórum.)
Sokszor mondogatjuk, de talán sohasem hisszük el igazán, hogy nagyon hamar a mindennapjaink részévé vállnak azok a fejlesztések, melyek pár éve még a tudományos fantasztikum tárgykörébe tartoztak. Borzongató érzés volt megtapasztalni, hogy az a Boeing 777, melynek fedélzetén repültem át az Atlanti Óceánt, még a turista osztályon is – melyen én is utaztam – minden ülés háttámlájába szerelt folyadékkristályos kijelzővel volt felszerelve (erről egy rövid videófelvételt is letölthetsz tőlünk - 4,24MB). Ezen keresztül nem csak a gép pillanatnyi helyzetéről, sebességéről, magasságáról olvashattunk le adatokat, de a karfába épített távirányító segítségével 9 műsorból választhattuk ki a nekünk tetszőt. Hol van már ez attól, hogy egy utolsókat rúgó, megfakult színeket produkáló, szánalmas fényerejű, betegeskedő videomagnóról vetített filmből választhatjuk ki azt, hogy nézzük, vagy sem?! Így már sokkal könnyebben elhiszi az ember, hogy valóban csak egy karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy kifizethető árú internet hozzáférést vehessünk igénybe 10000 méter magasságban.

Elsõ nap:

Így az elsõ munkanap vége felé erõsödni kezd az a gyanúm, hogy jelen IDF nem fogja szenzációkban túlszárnyalni az elõzõt, már ami a végfelhasználók érdeklõdését felkeltõ újdonságokat illeti. Viszont a vállalati szektor számára annál izgalmasabb újdonságokat tartogat. Bejelentésre került ugyanis az új Xeon processzor. Az 1,8-, 2-, illetve 2,2 Gigahertzes frekvencián mûködõ, 1MB, vagy 512 kilobájt harmadszintû, és 512 kilobájt másodszintû gyorsítótárral rendelkezõ processzor nem csupán ezen paraméterei révén képes az õt megelõzõ kétprocesszoros Intel szervereknél akár 80%-al is nagyobb teljesítményt nyújtani. Az igazán izgalmas újdonság az úgynevezett Hyper-Threading technológiában rejlik. Ennek révén egyetlen Xeon CPU, két processzornak „látszik” logikailag a rajta futó szoftver számára, ez teszi lehetõvé a jelentõs teljesítménynövekedést.
Az új processzorhoz új lapkakészlet is tartozik, nevezetesen az E7500 mely 200 MHz-es külsõ órajelû DDR memóriát rendel a Xeon mellé. A Hyper-Threading kapcsán egy érdekes apróságra derül fény. Lévén a jelen operációs rendszerei, illetve alkalmazásai egyáltalán nem képesek kihasználni egy több processzoros rendszer nyújtotta elõnyöket, ez a technológia még egy darabig nem fog megjelenni az asztali és hordozható gépekben, legalábbis a hivatalos Intel sajtóanyag szerint nem. Ennek ellentmond Pat Gelsinger még tavaly karácsony környékén egy interjú során tett azon kijelentése, hogy ez a technológia még a 2002-es évben meg fog jelenni ennek a piaci szegmensnek szánt processzorokban is. A dolog azért pikáns, mert a Gelsinger nem csupán az Intel alelnöke, de a „Chief Technology Officer” (Kb. „technológiai fõnök”) tisztségét is betölti.

A Serial ATA II munkacsoport létrehozása is a vállalati szegmens számára érdekes, hiszen az éppen csak szárnyát bontogató Serial ATA 1.0 technológia továbbfejlesztése pont errõl szól, azaz a szerver és hálózati szegmens alkalmazások kiszolgálására képes egységek kifejlesztésérõl. Az már bizonyos, hogy a Serial ATA II minden tekintetben kompatibilis lesz a Serial ATA 1.0-val, és az elsõ kézzelfogható termékek megjelenése majd 2003 második felére várható. A munkacsoport alapítói ugyanazok, akik az elõzõ szabvány kidolgozásában is részt vettek, azaz többek között az Adaptec, IBM, Fujitsu, Western Digital, NEC, Promise, stb.
A mostani IDF-en az Adaptec és a Promise is bemutatott olyan Serial ATA vezérlõchipeket, melyek alaplapon és PCI bõvítõkártyán egyaránt megjelennek majd, míg a Maxtor és a Seagate már ilyen interface-en keresztül mûködõ meghajtók prototípusait mutatta be.


Második nap:

Ha az elsõ munkanap után azt állítottam, hogy kevés a végfelhasználóhoz szóló újdonság az Intel háza táján, akkor ez fokozottan igaz a második napra, így igyekeztem nyitott szemmel járni az úgynevezett "showcase"-en, azaz az IDF saját házi bemutatóján, hogy az ehhez a csoporthoz - hozzánk végfelhasználókhoz - közel álló újdonságot találjak. Örömmel jelentem, hogy igyekezetem sikeres volt. De hogy ne vágjak a dolgok elébe, kezdjük az Intel bejelentéseivel!

A mai napon lebbentették fel a fátylat az új XScale maggal rendelkezõ processzor termékcsaládjáról, melynek tagjaival az alkalmazások nagyon széles körében találkozhatunk majd. Az XScale alapú hálózati processzorok például tizenhatszor gyorsabbak, mint elõdeik. (A hálózati processzor olyan programozható eszköz, mely magába sûrít minden olyan funkciót, mely ahhoz szükséges, hogy adatokat fogadjon és továbbítson hálózaton keresztül.) Más XScale termékek olyan hordozható eszközökben fognak felbukkanni majd, min
t a mobiltelefonok, vagy a kézi számítógépek, és ezekben biztosítják majd a multimédiás funkciók megvalósítását. (Tehát kicsit sem vagyunk messze attól, hogy valóban MP3 formátumú zenét küldjünk át telefonon, mint annak a bizonyos cégnek annak a bizonyos reklámjában.) Megint más XScale processzorok hálózatra kötött adattároló eszközökrõl, nagy teljesítményû raid vezérlõkártyákról fognak visszaköszönni.

Volt szerencsém kicsit belelátni az Intelnek a különbözú memóriatípusokkal kapcsolatos terveibe. Az olcsó SDRAM-ot változatlanul az olcsó asztali gépek memóriamoduljaiként fogjuk viszontlátni, illetve a kézbesimuló, legapróbb hordozható eszközökben. A DDR memóriát egyértelmûen az asztali gépekben, és a szerverekben találjuk majd meg, míg kis lemaradással a hordozható PC-kbe is beköltözik majd. A Rambus DRAM az abszolút csúcskategóriát hivatott szolgálni, azokat az alkalmazásokat, amelyekben indokolt az ilyen sávszélességet biztosító memória jelenléte. 2004 lesz az az év a jelen tervek szerint, amikor az Intel bevezeti az egyelõre még csak a tervezõasztalokon - ha még egyáltalán vannak ilyenek - létezõ DDR II memória használatát asztali gépeiben és szervereiben. Ez a szám már annak a tükrében is nagyon érdekes, hogy a memóriaipar egyik vezetõ alakja a Samsung - mely arany fokozatú szponzorként vett részt egyébként az IDF-en, még a jelen évben piacra kívánja dobni 2,5 V-os, 400 Mhz-es külsõ órajelû DDR memóriáit, illetve jövõre már az 1,8V-os változattal szeretnének jelen lenni. Természetesen félreértés ne essék, a DDR memória lapkák nem azonosak a PC-kben viszontlátható memória modulokkal. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy amint a piacon lesznek a fentebb említett lapkák, kerülnek hozzájuk õket kiszolgálni képes alaplapi lapkakészletek, csak éppen a gyártójuk neve három betûbõl fog állni. Hozzá kell szoknunk, hogy a "nem Intel" lapkakészlet gyártók számára - VIA, SiS, ALi - a közeljövõben ezen a téren terem majd babér, azaz az újonnan rendelkezésre álló technológiákra - legyen szó akár memóriákról, perifériákról, a jelenleginél gyorsabb AGP-rõl, õk fognak a leghamarabb reagálni és kész megoldással elõrukkolni.

Ha már megemlítettem a "hárombetûseket" akkor hiba lenne elfeledkezni arról, hogy õk is jelen vannak az IDF-en. A VIA itt mutatta be az USB 2.0 vezérlõjét, illetve a SiS Aladdin-P4 lapkakészletét hozta el a Pentium 4-hez, míg CyberBlade XP2 grafikus lapkáját a hordozható gépek számára. Apropó, hordozható gépek! Hamarosan várható a Pentium 4 mobil változata. Ebben a pillanatban amikor ezeket a sorokat írom, még nincs hivatalos bejelentés - ez akár megváltozhat már holnap is - de kezdetben 1,6 GHz-es órajelrõl pletykáltak a sajtószobában a kollégák, nomeg arról, hogy a mobil P4 még az idén eléri majd a 2.0GHz-es sebességet. Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Hitachi forradalmi folyadékhûtési rendszert készített notebook PC-kbe. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a hõcserélõ - hûtõ - és a hozzá futó csövek a hordozható gép LCD képernyõje mögött helyezkedik el - elválasztva egy külön rekeszben az LCD-tõl, tehát annak az esélye, hogyha megsérül, akkor folyadékkal árassza el és tegye tönkre a gépet minimális, míg a vízpumpa a billentyûzet alatt,

körülbelül ott, ahol egy jelenlegi notebook a hûtõbordáját, ventillátorát hordja. A rendszer számos elõnnyel bír. Egyrészt szinte tökéletesen zajtalan, nem fogyaszt több energiát, mint egy hagyományos hûtõventillátor, és olyan vékony, hogy egészen pici asztali gépek, nagy sûrûségû szerverek kiszolgálására is befogható. Gyanítom, hogy nagyon hamarosan viszontlátjuk majd ezekben a szerepkörökben is.


Harmadik nap:
Az utolsó munkanap során igyekeztem a jövőbeni technológiákról a lehető legtöbbet megtudni. Elsősorban a 3GIO, az új számítógépházak, az új hűtési megoldások azok amelyek érdekeltek. Nem vagyok egészen biztos abban, hogy valaha is feloldottuk volna a PCI és AGP busz majdani utódjául szolgáló 3GIO akronímát. "Harmadik G
enerációs I/O". Miért harmadik? Nos, ugye kezdetben volt az ISA még a nyolcvanas években, a maga 8,33 MHz-es sebességével. A következő forradalmi újítást hozó szabvány a PCI, mely teljesen kiszorította az ISA-t kiegészíteni szánt VESA Local Bus-t. Ugyan egészen a Pentium III éra végéig fel-felbukkant egy-egy ISA csatlakozó az alaplapokon a PCI sínek mellett, ma már elmondhatjuk, hogy ez a technológia tökéletesen kihalt. Viszont vegyük észre, hogy a 33/66 MH
z-es PCI mellett milye
n soká kitartott az ISA. Pont ilyen sebességű "kihalást" jósolnak a majd megjelenő 3GIO mellett a PCI számára. Még időben pontosítanom kell. A 3GIO nem csupán egy újfajta sínt jelent majd az alaplapokon, hane
m annál sokkal többet. Új kialakítású alaplapokat, számítógépházakat is. Amit már biztosan tudunk, hogy majd kínál az új szabvány: Teljes egészében soros, "ponttól-pontig" architekt
úrát (USB 2.0, Serial ATA), körülbelül 3,2 gigahertztől 12 GHz-ig tartó busz sebességet (a PCI-t leváltó csatlakozó számára), és a különböző piaci szegmensek lefedését lehetővé tevő skálázhatóságot és felxibilitást. Hogy mikorra válik kézzelfoghatóvá? Még az idén bejelentik az 1.0
-ás szabványt, így az első termékek 2003-tól várhatóak. Ami az új házakat illeti, igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az asztalunkon terpeszkedő böhöm doboz valami sokkal barátságosabbá változzon. Különböző tervek születtek arra, hogy hogyan kényszerítsék az egyre több hőt leadó processzorokat a kis dobozokba. Az asztali gépekben is hamarosan megjelennek majd a hőt elvezető technológiák, hasonlatosan az
egyes notebookokban használatos "hőcsövekhez". Igyekeznek minél kevesebb és minél halkabb hűtőventillátort alkalmazni. Elképzelhető, hogy a házon kívül elhelyezett tápegységek sem lesznek ritkák, pontosan a zaj és hőtényező miatt. A vízhűtésről változatlanul azt tartják, hogy nem lesz széles körben elterjedt, mert még nagy tömegben sem lehet olyan olcsón előállítani és kínálni, mint a léghűtést. Szintén elénk tártak elképzeléseket, a gép előlapján elhelyezkedő nyílásokon keresztül, egyszerűen cserélhető modulokról. Képzeljünk el egy olyan kazettát - mondjuk egy Game Boy szerű zsebre vágható játékgép programjait hordozóhoz hasonlatosat mind méretben, mind megjelenésben - mely hordozza az összes beállításunkat (billentyűzetkiosztás, nyelvi, területi beállítások, kedvencek listája, e-mail címlista, és a többi) és így pofonegyszerűvé teszi, hogy különböző gépeken ugyanazon, megszokott környezetben dolgozzunk. Persze ez még a jövő, és mint ilyen sokat változhat.

Be kell valljam, hogy kissé szemfényvesztésnek érzem azt, ami mostmár hagyománynak számít az IDF-eken, azaz hogy minden alkalommal bemutatnak egy olyan rendszert, mely a

z éppen aktuális asztali processzor, éppen aktuális legmagasabb frekvenciájánál jóval gyorsabban dolgozik. Az idei rendezvényen egy 4 GHz-en futó Pentium 4-gyel kápráztatták el a közönséget. Természetesen ilyenkor nem szól arról a fáma, hogy ezeket a sebességeket speciális, folyadékhűtés segítségével érik el, és a majdan megjelenő, valódi processzorokhoz ezeknek a rendszereknek köze sincs.

Utolsó bejelentkezésem jó alkalmat ad arra, hogy összefoglaljam a tavaszi IDF-en látottakat. Mint azt sejtettem, olyan kaliberű újdonság, mint a tavaly ősszel bejelentett 2 GHz-es Pentium 4, 2.0-ás USB, Serial ATA, nem volt ez alkalommal látható. Azt gondolom baj is lenne, ha ilyen tempóban zuhognának ránk az újdonságok. Jelen alkalom sokkal inkább arról szólt, hogy bevezessen abba, hogy milyen irányba haladnak az éppen folyó fejlesztések, és ez legalább olyan fontos mint az előző év "nagy tüzijátéka".

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)