Hirdetés

A Blizzard tényleg eladta magát?

|

Egyszerű ezzel a váddal illetni az elmúlt években tényleg PR-ballépéseket egymásra halmozó stúdiót, érdemes azonban tudni, hogyan adták kézről kézre a Blizzardot igazából már a megalapítása óta.

Hirdetés

Minden blizzardos botlás után (és az utóbbi időben azért volt ebből pár) felmerül a vád, hogy a csapat gonoszan vigyorgó dollárhegyekre cserélte a kreativitást és a játékok szeretetét, mivel "eladták magukat az Activisionnek". Nos, a valóság, ahogy az ilyen vádaskodások esetében általában lenni szokott, némiképp árnyaltabb. Korántsem nyílegyenes út vezette ugyanis a Blizzardot az Activision karjaiba, éppen ezért pedig úgy alkothatunk csak és kizárólag teljes képet a stúdió egykori és jelenlegi helyzetéről, ha egészen az 1990-es évek elejéig repülünk vissza az időben. 

Hatfejű sárkány 

A Blizzard Entertainment - vagyis az a fejlesztő és kiadó, amelynek olyan csodás szériákat köszönhettünk az elmúlt évtizedekben, mint a Warcraft, a StarCraft vagy épp a Diablo -jelenleg az Activision Blizzard leányvállalata, ennek a cégnek a tulajdonában áll. Más megavállalatokhoz hasonlóan az Activision Blizzard is több szeletre osztható: a Blizzard Entertainment mellett övék például az Activision kiadó is (itt tovább is lehetne egyébként bontani a piramist, elvégre a kiadó alá tartoznak fejlesztőcsapatok, köztük a High Moon Studios, az Infinity Ward, a Raven Software, a Sledgehammer Games, vagy épp a Treyarch). Ugyancsak az Activision Blizzard alá tagozódik be a Candy Crush Saga miatt aranybányává változó King, a Major League Gaming Corp. (MLG) nevezetű e-sport szervezet, az Activision Blizzard Studios filmstúdió, valamint a merchandise termékekért felelős Activision Blizzard Consumer Products Group. Hat méretes szeletre osztható tehát az a torta, amit ma Activision Blizzardnak nevezünk; de hogyan is keveredett ide a Blizzard egykor független, vitéz gárdája? Nos, igazából nem is voltak olyan nagyon sokáig függetlenek.

A Blizzard Entertainmentet, illetve egészen pontosan annak elődjét 1991. február 8-án alapították Silicon & Synapse néven. A Kaliforniai Egyetem három friss diplomása, Michael Morhaime, Frank Pearce és Allen Adham érezték úgy, hogy bele kéne vágni a játékfejlesztésbe. A srácok eléggé eltökéltek voltak, Morhaime például a nagymamájától kérte kölcsön a cég megalapításához szükséges összeget - nagyjából 10 ezer dollárral járultak hozzá az alapításhoz mindhárman. Az első pár évben még kizárólag portokkal foglalkoztak, azaz más csapatok játékait ültettek át új platformokra (ilyen volt a J.R.R. Tolkien's The Lord of the Rings, Vol. I és a Battle Chess II: Chinese Chess), 1993-ban viszont már saját címekkel is jelentkeztek: ekkor érkezett az Interplay gondozásában a Rock n' Roll Racing, illetve a legendás The Lost Vikings, amelyet ugyancsak az Interplay adott ki. Egy évvel később Morhaime-ék fejlesztőcsapata nevet váltott, immár a remekül csengő Chaos Studios felirat virított a cégtáblán; ugyanebben az esztendőben azonban újabb névváltás következett, ugyanis felvásárolták őket. Bizony, a stúdió függetlenségének elvesztése és a Blizzard Entertainment név megszületése párhuzamosan esett meg. Ekkor, azaz még mindig 1994-ben történt, hogy bekebelezte őket a Davidson & Associates nevű forgalmazó. Összesen 6,75 millió dollárt fizettek értük, ez mai értéken nagyjából az összeg duplája lenne. 

Hello, my name is

Jogosan merülhet fel bennetek az a kérdés, hogy mi a jó égért kell nevet váltani csak azért, mert az emberfiát felvásárolta egy nagyobb vállalat. A helyzet az, hogy pontosan százezer igencsak nyomós okuk volt rá. Egy Chaos Technologies nevű floridai cég ugyanis 100 ezer dollárt követelt a Chaos Studiostól abban az esetben, ha továbbra is így akarják nevezni magukat - értelemszerűen a két cégnév hasonlósága volt a problémájuk. Morhaime-ék nyilván nem akartak ennyi pénzt kifizetni, úgyhogy inkább váltottak: 1994 áprilisában Orge Studio lett a nevük, de ez cseppet sem tetszett a Davidson & Associatesnek. Ez van, ha az ember már nem egy független fejlesztőcsapatnál dolgozik, hanem tulajdonosok döntenek a sorsáról: a saját cége nevét sem választhatja meg kompromisszumok nélkül. Nem sokkal első igazán áttörő munkájuk, a Warcraft: Orcs & Humans megjelenését megelőzően tehát ismét nevet váltottak, ekkortól ismerhetjük őket Blizzard Entertainmentként. 

Morhaime elmondása alapján egyébként meglehetősen rendhagyó körülmények között találták meg a Blizzard nevet: Allen Adham elkezdte ábécé-sorrendben kiírni a számukra is jól csengő szavakat a szótárból, majd az egészet átpasszolta a Davidson & Associated jogi osztályának azzal a címszóval, hogy legyenek szívesek utánanézni, van-e bármi akadálya az adott név használatának, elvégre nem akartak ismét belefutni egy Chaos Technologies-féle pofonba. Viszonylag gyorsan, rögvest az angol ábécé második betűjénél sikerült is megtalálni azt a szót, ami hallatán ma már mindenkinek a Warcraft és a Diablo franchise-ok ugranak be. 

A Blizzard Entertainment életének következő nagy szereplője a Vivendi volt, előtte viszont még átment pár kézen a csapat. A Davidson & Associatest a Sierra On-Line-nal együtt a CUC International vásárolta fel 1996-ban, és ez az év már csak azért is izgalmas volt a csapat számára, mert végre nem csak a fejük felett zajlottak az események, hanem ők is bevásárolhattak egy kicsit: megvették a Condor Gamest, ami épp egy akció-szerepjátékon dolgozott. Ez lett végül az a Diablo, amit a Condor Games immár Blizzard North néven fejezett be. Ez a gárda készítette el a második részt és annak kiegészítőjét is, 2005-ben viszont úgy döntött a Vivendi (türelem, róluk pár sorral lentebb mesélünk majd bővebben), hogy összeereszti az északi és a déli bandát, ekkor a Blizzard North és a Blizzard South megszűnt külön létezni. De ne rohanjunk ennyire előre.

Azok a boldog Vivendi-napok

Az aktuális tulajdonos, a CUC International 1997-ben egyesült a HFS Corporationnel, és immár Cendant lett a nevük. Viharos sebességgel pörögtek az események, mivel ismét csak egyetlen egy évet kellett várni a következő váltásra: 1998-ban a Cendant csődöt jelentett, részvényeik 80%-ot estek. Teljes szoftvergyártó részlegüket (tehát a Sierra On-line-t és a Blizzard Entertainmentet is) eladták egy franci kiadónak, a Havasnak. Még mindig 1998-ban járunk, mikor a Vivendi felvásárolta az említett Havast, így vált a Vivendi Games részévé a Blizzard. Nehéz követni? Nyugi, eddig tartott az igazán bonyolult rész, most már egyszerűsödnek a dolgok. 

Az elkövetkező években a Blizzard Entertainment tényleg sikert sikere halmozott: hatalmas durranás lett az 1998-as StarCraft és a 2000-es Diablo II, 2004-ben (Európában 2005-ben) pedig megérkezett a World of Warcraft, ami teljesen újraírt mindent, amit addig az MMORPG-kről tudni véltünk - mindössze 2005 márciusáig kellett várni arra, hogy elérje a másfél millió előfizetőt. A Blizzard ekkor összeállt a The9 kiadóval, amire azért volt szükség, mert külföldi cégek nem adhattak ki saját címeket Kínában, ezt a piacot pedig nyilván nem akarták WoW-mentesen hagyni. Persze azért egy befuccsolt projektről is érdemes mesélni ebben az időszakban - mond még nektek valamit a StarCraft: Ghost neve? A Blizzard először a Nihilistic segítségével akarta elkészíteni a játékkonzolokra szánt, lopakodós StarCraft spin-offot, de hiába promózták évekig a játékot, ma már tudjuk, hogy végül sosem készülhetett el. A Nihilistic és a Blizzard kreatív nézetkülönbségek miatt szakítottak, később pedig a Swingin' Ape Studios dolga lett volna rendbe rakni a projektet, de 2005-ben eljutott odáig a huzavona, hogy kukázták az egészet. A 2005-ös év viszont emellett inkább az ünneplésről szólt, októberben rendezték meg az első BlizzCont az Anaheim Convention Centerben.

És akkor még nem egy mobiljátékkal zárták a show-t...

Egyesített hatalmatokból megszületett a...

2006-ra a World of Warcraft megkerülhetetlenné vált, a játék gond nélkül kitermelt évi több mint egymilliárd dollárt kizárólag az előfizetésekből. Az Activision ekkor nem állt épp a helyzet magaslatán, egy esetleges csőd rémképe is ott lebegett a fejük felett, a cég vezetője, Bobby Kotick pedig gyors megoldást keresett: kézenfekvő volt az aktuális slágerre, az MMO-k piacára lecsapni - kicsit olyan ez, mint ahogy mostanában mindenki battle royale játékot akar fejleszteni, illetve kiadni. Koticknak tehát a Vivendi Gamesre fájt a foga, a Vivendi ügyvezető igazgatója, Jean-Bernard Lévy azonban maga sem volt buta ember. Kizárólag úgy volt hajlandó belemenni a két cég fúziójába, ha övé marad a továbbiakban is a döntő szó. Kotick egyszerűnek korántsem mondható döntését végül Michael Morhaime könnyítette meg, aki felvázolta neki, hogy a Blizzard épp kiépíteni készül terjeszkedését a kínai piac felé, tehát a jövőben csak boldogság és pénzeső várható. Az egyesülés 2008 júliusában végbement, a Blizzard kivételével a Vivendi Gamest gyakorlatilag felszámolták, a méretes fúzió végén pedig immár Activision Blizzard néven egy új cégóriás állt előttünk. 

Morhaime nem a levegőbe beszélt: a Blizzard megállapodott a kínai NetEase-zel arról, hogy az ázsiai országban ők fogják kiadni a Blizzard-játékokat - erre a StarCraft II miatt hatalmas szükség volt. Egyetlen kivétel akadt az egyezség alól, mégpedig az aranytojást tojó tyúk, a World of Warcraft, aminek épp ekkortájt érkezett meg új kiegészítője, a Wrath of the Lich King. A World of Warcraftot még mindig a korábban említett The9 adta ki Kínában, az új expanzió viszont nem kerülhetett fel végül a boltok polcaira. A kínai cenzorok nem tartották megfelelőnek, megtagadták a kiadási engedélyt, hiába próbált meg minden elvárt módosítást összehozni a The9. Lássatok csodát, miután 2009 áprilisában a Blizzard szerződést bontott a The9-nal, a World of Warcraft helyi kiadása is a NetEase kezébe került, és hirtelen elhárultak az akadályok, nyugodtan megjelenhettek a kiegészítők. 

A 2010-es években szépen lassan csökkenni kezdett a World of Warcraft játékostábora, a 2010-es 12 millió előfizető 2014-re már közel a felére apadt. Új irányokat keresve a Blizzardon belül kisebb csapatok szerveződtek, akinek friss, formabontó ötletek kiagyalása lett a célja. Ezeknek a folyamatoknak köszönhetjük például az azóta is elképesztően népszerű Hearthstone megszületését, amelyet 2018-ban már több mint 100 millióan játszottak - ennek a számnak az elérésében persze az is közrejátszott, hogy a gyűjtögetős kártyajáték alapvetően ingyenes. Ugyancsak egy apróbb belsős csapat kezdett el dolgozni a Titan projekten, amit végül ugyan nem készítettek el, de bizonyos elemeit felhasználták kicsivel később. A játékon dolgozó egykori stáb kemény magja Jeff Kaplan vezényletével a Titan romjaiból rakta össze az Overwatchot, ami 2016-ban jelenhetett meg. 

Részvények bűvkörében

A nagy Vivendi-Activision egyesülés után cégtörténeti szempontból már nem történt hatalmas változás a Blizzard Entertainment életében, de arra azért pár kurta mondat erejéig mindenképpen érdemes kitérni, hogyan került ki a képből maga a Vivendi. 2013-ra ugyanis a korábban komoly gondokkal küszködő Activision megcombosodott. Ekkor, egészen pontosan július 25-én az Activision Blizzard bejelentette, megvett 429 millió részvényt a Vivenditől, mintegy 5,83 milliárd dollárért. A Vivendi részesedése 63%-ról ekkor mindössze 11,8%-ra zsugorodott, és innentől kezdve már nem számított az Activision Blizzard anyacégének. A helyzet jelenleg az, hogy az Activision Blizzard egy független cég, részvényeinek nagyját pedig nem más vállalatok, hanem az istenadta nép, vagyis a részvényesek birtokolják. Bobby Kotick (aki továbbra is ügyvezető-igazgató) és Brian Kelly (a cég elnöke) azért egy csekélyebb szeletet, 24,4%-ot maguknál tartanak, biztos, ami biztos alapon.

A 2010-es évek második felében nem volt rossz dolog Activision Blizzard részvényesnek lenni. 2014-ben a Destiny félmilliárd dolláros bevételt termelt már megjelenése napján, a Call of Duty: Ghosts pedig simán hozta az egymilliárdot ugyancsak egyetlen nap alatt. 2015-ben felkerültek a Standard & Poor 500-as listájára, ahol rajtuk kívül egyedül az Electronic Artsnak jutott hely a játékiparból - ez a lista a NYSE és a NASDAQ által jegyzett, érték alapján legnagyobb amerikai vállalatokat sorolja fel. Volt tehát mit a tejbe aprítani, nem is csoda, hogy 2015 novemberében gond nélkül megvették a Candy Crush Saga mögött álló Kinget potom 5,9 milliárd dollárért. Ugyanekkor alapították meg az Activision Blizzard Studiost, amely filmeket és tévésorozatokat hivatott gyártani a cég játékszériái alapján. 2017-ben sikerült végre a Fortune 500-as listára is feltornázniuk magukat, ez korábban csak az EA-nek és az Atarinak jött össze az iparágból - ezen a listán az USA ötszáz legnagyobb árbevételű nyílt részvénytársaságát jegyzik. Egészen 2018-ig gyönyörűen emelkedtek a részvények, az akkori BlizzCon és a Diablo Immortal bejelentése viszont hideg zuhanyt jelentett: az árfolyam 2018 szeptemberében volt a csúcson, 83 dolláron, októberben már 68 köré esett, a BlizzCon után viszont mélyrepülésbe kezdett. Tavaly ősszel indult meg a növekedés, addig közel egy éven át 45 dollár környékén stagnált az árfolyam. A jelek szerint a legfrissebb mutatókra a Warcraft III: Reforged nem épp fényes fogadtatása nem igazán volt hatással. 

Mesterhármas 

Mike Morhaime 2018 októberében bejelentette, hogy lemond a Blizzard Entertainment ügyvezető-igazgatói posztjáról, és a jövőben csak tanácsadóként segíti a céget. Helyét J. Allen Bracknek, a World of Warcraft széria vezető producerének adta át. Nem volt azonban hosszúnak mondható Morhaime tanácsadói karrierje, 2019 januárjában ugyanis bejelentette, hogy végleg elhagyja a céget. Erre 2019. április 7-én került sor. Frank Pearce 2019 júliusáig volt a Blizzard fejlesztési igazgatója, ekkor ő is lemondott, jelenleg ő is tanácsadóként van már csak jelen a stúdió életében. Allen Adham még mindig a Blizzard Entertainment alelnöke, szóval a kezdő trióból egyedül ő maradt továbbra is a hajó fedélzetén. Nagy kérdés, hogy ez a hajó jelenleg tényleg süllyed-e, és ha igen, akkor ki lesz a következő, aki mentőcsónakba száll. 

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd, hogy értesítéseket küldjünk, és cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a GTA VI-ot vagy a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)