A feldolgozás műfaja a YouTube érában már szinte hétköznapi mutatvány, milliószámra érkeznek a tehetséges otthoni művészek. Persze rendszerint akadnak olyan tehetségek, akik mellett nem tudunk elmenni szó nélkül. Elég például a Bioshock Infinite-hez is hasonló dalokat készítő Scott Bradlee Postmodern Jukebox nevű projektjére gondolni.
Anthony Valbiro, a Ten Second Songs nevű cég és YouTube-csatorna tulajdonosa emel egyet a téten, és az általa kiválasztott dalokat húsz különböző művész hangján és stílusában adja elő. Ezzel számszerűen túltesz a tizenhat játékzenén, de azért a negyvenhárom rajzfilm-főcímdal alatt marad.
A Linkin Park klasszikusa, az In The End került a boncasztalra, és meg kell mondjam, például az Eminem, Bob Marley, vagy Johnny Cash stílusát mímelő részeknél nem nehéz hangosan röhögni.
Erről jutott eszembe a lényegesen ismertebb énekes, a Maroon 5 frontembere, Adam Levine improvizatív játéka az egyik amerikai talk showban. A házigazda Jimmy Fallon és az énekes felváltva pörgetnek egy zenei szerencsekeréken, ami egy előadót és egy ismert dalt (pl. a Head, Shoulders, Knees and Toes kezdetű gyerekdal) adott ki, és ezt a kettőt kellett kombinálnia Adamnek és Jimmynek (akinek nyilván könnyebb feladatokat hozott ki a játék).
Ez sem volt semmi, nem? Hol van ilyenkor BZ? Vele is kell csinálnunk egy ilyen videót.
