Az elmúlt másfél évben nemcsak a videojátékos hírekkel foglalkozó szaksajtó követte figyelemmel az Activision Blizzard Microsoft általi felvásárlásának helyenként szappanoperába illő fordulatokkal tarkított történetét, hanem a média fősodra is. Ami nem túl meglepő az akvizíció értékét (68,7 milliárd dollár) tekintve, valamint azt, hogy a Call of Duty kiadójáról van szó, mely nevet jó eséllyel sok olyan ember is ismeri, aki soha életében nem vett egeret, billentyűzetet, kontrollert, mobilt vagy táblagépet a kezébe azzal a céllal, hogy játsszon.
Már harmincnál is több ország illetékes hatósága rábólintott az üzletre (legutóbb épp Törökország tett így mindenféle kikötés nélkül), beleértve olyan meghatározó piacokat is, mint az Európai Unió, Kína vagy Japán, ám a brit (CMA) és az amerikai (FTC) versenyhatóságok is úgy ítélték meg, hogy ártalmas lenne, ha végbemenne az akvizíció, emiatt az előbbi blokkolta a felvásárlást, az utóbbi pedig két pert is indított annak megakadályozására.
Az FTC reményeivel ellentétben azonban Jaqueline Scott Corley bírónő nem tiltotta meg a Microsoftnak az akvizíciót, mert arra jutott, hogy nem árt a versenynek sem a konzolpiacon, sem a cloud gaming piacon, valamint nem érinti hátrányosan a felhasználókat. Így már csak két szalmaszálba kapaszkodhatott hivatal: a második, augusztus 2-án induló trösztellenes perbe, valamint a július 11-én, kedden meghozott ítélet elleni fellebbezésbe.
Ezt be is nyújtotta a hivatal a fellebbviteli bíróságnak, miközben Scott Corley bírónőnél indítványozta a magyar idő szerint szombat reggel 8:59-kor lejáró átmeneti tiltás meghosszabbítását, ám ő elutasította. Az FTC most a fellebbviteli bíróságtól várja, hogy döntsön ebben a kérdésben, valamint felülbírálja a számára kedvezőtlen ítéletet, ám ha a San Francisco-i fellebbviteli bíróság nem lép az említett időpontig, akkor a Microsoftnak lehetősége nyílik arra, hogy legkésőbb július 18-án lezárja az üzletet.
Ez a dátum ugyanis az a határidő, amiben felek előzetesen megállapodtak, hogy amennyiben addig nem sikerül nyélbe ütni az akvizíciót, akkor: meghosszabbíthatják a határidőt, újratárgyalhatják a feltételeket, de akár el is állhatnak a felvásárlástól. Mivel az Activision Blizzard épp elhagyni készül a tőzsdét, a harmadik opciót valószínűleg kilőhetjük.
Eközben republikánus képviselők az FTC élére a Biden adminisztráció által kinevezett Lina Khant azért kritizálták Képviselőház Igazságügyi Bizottságának meghallgatásán, mert meglátásuk szerint rendszeresen olyan ügyekbe áll bele, amelyeket aztán a bíróságon elveszít, azaz az ő értelmezésükben az adófizetők pénzét pazarolja. Khan azzal védekezett, hogy keményen küzdenek minden alkalommal, amikor jogsértést tapasztalnak, és ha a bíróság ellenük ítél, akkor a jogi csapataik alaposan megvizsgálják azt olyan hibák, hiányosságok után kutatva, amelyekre támaszkodva fellebbezhetnek.
Úgy tűnik, hogy a szavai nem igazán győzték meg a honatyákat és honanyákat, mert ahelyett, hogy Khanék kérésének eleget téve megemelték volna a versenyhivatal büdzséjét, inkább megvágták 25 százalékkal.
De nem szabad megfeledkeznünk az Egyesült Királyságról sem, ahol szintén érdekes fejleményekre került sor. Közvetlenül az ítélet kihirdetése után a CMA és a Microsoft megállapodott abban, hogy felfüggesztik a pereskedést, hogy olyan, kompromisszumos megoldást találjanak, amely a hivatal és a redmondiak számára is elfogadható.
A Bloomberg értesülései szerint a Microsoft átstrukturálná az üzletet oly módon, hogy a cloud-gaming üzletága Egyesült Királyságra vonatkozó részét eladja egy helyi telekommunikációs, videojátékos vagy internetes cégnek, és állítólag érdeklődő is van már. Ezzel függhet össze, hogy a CMA jelezte, bármilyen módosítás új vizsgálatot eredményezhet, amire most már úgy tűnik, valóban sor kerül, mivel ennek a határidejét augusztus 29-ig meghosszabbította a versenyhivatal, ugyanakkor ígéretet tett rá, hogy még annak lejárta előtt meghozza döntését.
