A stúdiólátogatásról szóló cikk első részét itt tudjátok elolvasni.
A Blizzard főhadiszállása gondosan őrzött terület, ide nem lehet csak úgy besétálni. Minden áteresztő ponton arcképes igazolványt és blizzardos kísérő kell az átjutáshoz, senkivel sem kivételeznek. Megérkezésünk után a híres ork szoborhoz tereltek minket, ahol alá kellett írnunk egy meglehetősen szigorú adatvédelmi nyilatkozatot, melyben kisdobos becsületszavunkra megígértük, hogy semmit sem szivárogtatunk ki idő előtt. Ezután bevitték a csapatot a Blizzard külön bejáratú mozitermébe, ahol maga Jeff Kaplan tartott egy rövid bemutatót a játékról. Itt a világpremier előtt megnézhettük az első Overwatch animációs kisfilmet, ami érthető módon nagy tetszést aratott az újságírók között.
A stúdióbejárással nagy szerencsénk volt, mivel pont ebédidőben tartották, így az udvar megtelt élettel. Láttunk félmeztelenül strandröplabdázó alkalmazottakat (a Top Gun szint eléréséhez azért még sokat kell látogatniuk a konditermet), japán kardvívást tanuló csoportot és belestünk a Blizzard étkezőbe. Az újságírókhoz láthatóan hozzászoktak a dolgozók, elnéző mosollyal figyelték a lelkesedésünket. A stúdióbejárás kicsit csalódás volt, mivel szó sem lehetett arról, hogy az igazán izgalmas helyekre bejussunk, a Diablo III-as csapat ajtajára egy hatalmas behajtani tilos tábla volt felerősítve, nem szerették volna ha bármi kiszivárog a készülő kiegészítőből. Láttuk viszont a Blizzard saját könyvtárát és az akadémiát, ez utóbbi képzi tovább a dolgozókat. Több százezer dolláros géppark és milliós szoftverek segítették itt a továbbképzést, a vezetőség nem bíz semmit a véletlenre, sok egyetem nem rendelkezik ilyen lehetőségekkel. A szobrokat is nagy lelkesedéssel mutogatták, kár hogy ezeket szinte már mind láthatták azok a szerencsések akik eljutottak egy BlizzConra. Az idegenvezetőnk elmesélte azt a szerencsétlen esetet, amikor egyik látogató fényképezés közben véletlenül ráesett az egyik szoborra és kicsit megzúzta a talapzatát. Nem dicsérték meg.
A délután nagy részét a konzolos verzió kipróbálása töltötte ki. Huszonnégy konzolon lehetett játszani, bár azoknak akik hónapok óta nyüstölhetik a PC-s béta változatot olyan sok újdonságot nem tudtak mutatni. A konzolirányítás most is nehézkes egér és billentyűzet után, de azért hozzá lehet szokni. Az viszont mindenképpen örömteli, hogy teljes HD felbontásban hatvan képkockával futott stabilan az Overwatch, ezt azért elég kevés konzolos játék mondhatja el magáról. Az esti búcsúvacsorán az Overwatch csapat is csatlakozott a médiás csoporthoz, de látszott rajtuk, hogy csak nagyon óvatosan rendeltek alkoholt, nem akartak semmi olyat elmondani, amit felhasználhattunk volna.
Összességében hihetetlen élmény volt ez az utazás (az elkavarodott csomagom is meglett később), régi vágyam teljesült azzal, hogy meglátogathattam a Blizzard alkotó műhelyét. Nem véletlen, hogy jelen pillanatban ők az ismert univerzum egyik legjobb fejlesztőcsapata. Elképesztően profik minden területen, az utazás és a stúdiólátogatás minden részlete professzionális volt. Az Overwatch meg egy olyan terület, ahol a Blizzardnak eddig még nem volt tapasztalata, de biztos vagyok benne, hogy nem fog csalódást okozni a rajongóknak.
