Rocket League
Nem csak nézni, de játszani is piszok élvezetes a Rocket League-et, amely egy meglepően egyszerű, azonban annál nagyszerűbb koncepcióra építkezett: foci, autókkal. Okkal gondolhattuk eleinte a Psyonix 2015-ös játékáról, hogy nem fogja megtalálni a közönségét, ezzel pedig hamar a feledés homályába merül. Viszont jött a megmentő, a PlayStation Plus szolgáltatás, ennek köszönhetően pedig rövidesen többen is felfigyeltek az ígéretes koncepcióra - ekkor még leginkább annak PlayStation 4-es változatára - elvégre az előfizetés ellenében teljesen ingyenesen férhettek hozzá a felhasználók. Alig egy hét telt el, és már több mint 183 ezer játékos pörgette egyszerre a Rocket League-et, ami bőven meghaladta a szerverek akkori kapacitását, míg a PC-s fronton is egyre többen kezdtek felfigyelni rá. Szerencsére gyorsan a problémák elébe mentek a fejlesztők, így minden adott volt ahhoz, hogy folytatódjon a tempós növekedés.
A játék tervezője, Corey Davis állítása szerint a PS Plus promóció keretein belül több mint 6 millió letöltés érkezett, konkrétan az egyik "legjobb döntésnek" nevezte azt, hogy itt rajtoltatták a játékot. Később aztán befutott Xboxra, még Macre és Linuxra is portolták, végül pedig a Nintendo kézikonzoljaira is eljutott az élmény. A Rocket League-ben hamar meglátták az e-sport lehetőséget is: 2015-ben az ESL-hez való csatlakozásával hivatalosan is egy szponzorált cím lett, azóta is hatalmas népszerűségnek örvend, sorra rendezik belőle a különböző bajnokságokat. Rengeteg változáson esett át megjelenése óta a jövőre már 10. születésnapját ünneplő alkotás, ám ezek közül is az egyik fontosabb mozzanat az volt, amikor az Epic Games felvásárolta a fejlesztőstúdiót, ennek pozitív hozadékaként a Rocket League pedig ma már mindenki számára teljesen ingyenesen játszható.
Sonic Frontiers
Rég elmúltak már azok az idők, amikor izgatottan vártuk a következő Sonic-játék megjelenését, amiért bőven tett a széria az utóbbi években ingadozó minőségű alkotásaival. Éppen ezért annyira az sem meglepő, hogy a legtöbbek inkább nagy ívben elkerülték a 3D-s környezetbe helyezett Sonic Frontiers-t is, ezzel megkímélve magukat egy újabb középszerű, netalántán alsópolcos élménytől. Noha most sem a történet miatt fogunk emlékezni a Sonic Team 2022-es alkotására, elvégre az bőven felejthetőre sikeredett, de a nyílt világ és az abban található teendők egészen meglepő játékmechanikai újításokat hoztak a már megszokottnak is nevezhető "Sonic-élményhez", emiatt tehát mindenképpen érdemes kalapot emelnünk az élmény előtt.
Az elvárásokat sikerült bőségesen felülmúlnia, kipróbálása elsősorban persze a keményvonalas Sonic-rajongóknak ajánlott, ők szinte biztos, hogy imádni fogják a játékot, de minden hibájával együtt szerethető, érdekes, szórakoztató alkotás lett, amire nem nagyon számítottunk.
Marvel's Guardians of the Galaxy
És tessék, egy újabb Marvel-játék a listán, amely minden bizonnyal 2021 egyik legkellemesebb meglepetése volt. A Marvel's Guardians of the Galaxy a lehető legjobbkor jött, időszerű volt, hogy végre leöblítsük valamivel a 2020-as Marvel's Avengers keserű utóízét. És milyen jól döntöttünk, hogy ehhez a Galaxis Őrzőinek humorral átszőtt, mikrotranzakcióktól mentes, sztoriorientált kalandjait választottuk. Elvégre nem csak a történet, hanem a harcrendszer, a színészi munka, ezzel együtt pedig a szinkron is nagyon a helyén volt, nem véletlenül nevezte anno Csirke kolléga sem az utóbbi évek egyik legjobb Marvel-játékának.
Sokaknak azonban teljesen kimaradt az Edios-Montreal akció-kalandjátéka - ezen egyébként az első előzetesek sem segítettek - érthető, hogy kezdetben többek fantáziáját sem mozgatta meg különösebben. Nem is lett hatalmas anyagi siker, pedig sokkal többet érdemelt volna.
Prince of Persia: The Lost Crown
Az szinte biztos, hogy nem az oldalnézetes metroidvániák villanak fel emlékeinkben, amikor a korábbi Prince of Persia játékokra gondolunk. Ám a januárban befutott The Lost Crown pontosan ebben a műfajban próbált meg érvényesülni. Sargon kalandozása ékes példázata annak, hogy a Ubisoftnál talán tényleg ott lehet az a bizonyos fény az alagút végén, elvégre ha akarnak, képesek megújulni, ezzel pedig frissességgel feltölteni a már régóta futó (vagy éppen pihenő) franchise-aikat is.
Ígéretes elképzelés párosult a megfelelő menedzsmenttel, illetve a fejlesztők hozzáértő kezeivel, ennek gyümölcseként végül megszületett az egyáltalán nem várt, piszok élvezetes, ezzel együtt pedig iszonyat addiktív Prince of Persia: The Lost Crown, amire bőven lesz miért emlékeznünk a jövőben is. Minket azonnal betudott szippantani, még annak ellenére is, hogy erős fenntartásokkal vágtunk bele az új főhőssel és új játékmenettel kacérkodó metroidvániába. Ha emlékeztek még az első előzetes utáni reakciókra, halasztásra, már-már temetői csendbe a projekt körül, biztosra vettük volna, hogy hatalmas bukta lesz az egészből, így valóban nagy meglepetés volt, hogy a megújult Prince of Persia valójában jó lett. Ilyen is van.
Dead Island 2
Igen hányattatott sors jutott a Dead Island 2-nek, melynek fejlesztése több mint tíz éven át zajlott. Számos csapat keze alatt megfordult ez idő alatt a projekt - ez már alapból nem jó jel -, míg végül aztán 2019-ben a Deep Silver Dambuster Studiosnál kötött ki. Ez ismételten aggodalomra adott okott, ugyanis a csapat korábban az igen könnyen felejthető Homefront: The Revolution felett bábáskodott, miután a Crytek UK-től megörökölték a projektet. Nagy csend övezte ezt követően a Dead Island 2-t, fogalmunk sem volt, hogy mi lesz a sorsa, sokáig az is kérdéses volt, hogy egyáltalán létezik-e még. Idővel azonban csak életjelet adott magáról, ezzel pedig rajtját a többszöri, mondhatni már rutinszerű halasztások után, végül 2023 áprilisára tűzték ki. Alig akartuk elhinni, de tényleg megtörtént a csoda: több mint 10 év után befutott a Dead Island 2, aminek ráadásul sikerült magasan felülmúlnia az elvárásainkat, a játék végül tényleg sikersztori lett.
Persze ehhez rengeteget hozzátettettek a körülmények, amelyek mélyen eltemették bennünk azon gondolatot, miszerint a Dambuster Studios zombiölős mókája valóban egy kompakt, élvezetes játék lehet. A maga módján ugyanis a Dead Island 2 tényleg teljesen rendben volt: a hangulatos Los Angeles-i utcák, az abszolút élvezhető humor, a teljesen elborult bossharcok és még az egészen korrekt történet is hozzájárult ahhoz, hogy egy agykikapcsolós és vérgőzös, ugyanakkor szórakoztató 14-15 órában lehessen részünk. A Dead Island 2 nem váltotta meg világot, de nem is állt szándékában, pont emiatt lett szórakoztató. Az pedig, hogy a nehézségek és a halasztások ellenére végül még ennyi idő után is sikerült egy kerek egész játékot faragni belőle, elegendő okot adott arra, hogy vele zárjuk ezt a listát.
Számotokra melyik játék volt a nagy meglepetés? Mit temettetek el előre úgy, hogy később megszerettétek? Meséljétek el kommentben!