Mondanánk, hogy nem láttuk jönni a dolgot, de őszintén: meglepődik még ezen valaki?

Pehelykönnyű, dizájnos és strapabíró az Asus Marshmallow notebookegere, amit a PCW Max év végi akciójának keretében karácsonyi ajándéknak is behúzhatsz.

Nemcsak a port, a vírusokat és baktériumokat szűrik ki a levegőből, de még a nyári hőséget is elviselhetőbbé teszik, és akár távolról is vezérelhetőek.

Wickes kedvükben voltak a német kutatók.

Aki fél a hétköznapi szennyeződésektől, az mindenképpen nézze meg, hogy milyen lehetőségei vannak a klaviatúra, a fogkefe, vagy akár egy súlyzó tisztán tartására.

Ma 83 éve, hogy Sir Alexander Fleming észrevette, a laboratóriumában baktériumgyilkos penész nő...

A 12 évvel ezelőtt megjelent játék újraálmodott verzióját ősszel vehetjük baktériummentes kezeinkbe.

A Cornell University egy kutatócsoportja egy olyan flash-memória egység megalkotásán fáradozik, amely bioszenzorként funkcionál. Figyeli a vérnyomást, a testhőmérsékletet. Az első tesztekre az elkövetkezendő öt évben kerülhet sor, laboratóriumi körülmények között, állatokon. Szerepel azonban a tervekben, hogy mihamarabb kipróbálják emberen is. Ennek hála figyelhető lenne a páciens egészsége: minden fizikai állapotról jelentene a szenzor, továbbá tudatná, ha valamilyen idegen organizmus (például betegséget kiváltó baktérium), vagy toxikus vegyszer kerülne a szervezetbe. További elképzelés az is, hogy a drogteszteknél is ilyen szerkezetet használnának. A gépezet eldönti, hogy a vizsgált ember pozitív, vagy negatív. Noha egy ilyen, bőr alapú, flash-memóriás bioszenzorokkal teli világtól még messze vagyunk, a dolgot összeképében valóban a filmekben látottak alapján kell elképzelnünk. Egy néhány tizedmiliméteres chip a bőr alá, amely aztán minden egészségügyi adatot monitorizál. Jelenleg egyébiránt alig néhány mikrométer a nagysága ezeknek a szerkezeteknek, azonban mivel a vezetéknélküli adatközvetítés fontos kritérium, ezért várható a méretbeli nagyobbodás.

Két amerikai egyetem alkalmazottjaiból összeállított tudóscsoport felvázolta annak a lehetőségét, hogy a baktériumok gyakorlatilag mintegy önfenntartó akkumlátorként tápláljanak üzemanyagcellákat, az elektronikus fotoszintézis elvén. A kísérletek a Shewanella oneidensis nevű baktériummal folynak, amelynek alkalmazása annak hátrahagyott anyagára, azaz az elektronokra épül. A baktréium fémet eszik, majd a feleslegessé vált elektronokat kiüríti magából. Erre alapozva olyan üzemanyagcellákat kívánnak létrehozni, amelyek anódjaihoz ezeket a baktériumokat "kötik". Így az elektronok száma jelentősen megnőne. A jövőbeli tervek szerint pedig olyan üzemanyagcellákat gyártanak majd, amelyek önmagukat táplálják, tehát más szóval robotok.