Benyújtották a törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi a pornóoldalak letiltását a kiskorú látogatók számára.

Egy meglehetősen szigorú törvényjavaslat került most felterjesztésre az Egyesült Államokban.

Az USA-ban és az Egyesült Királyságban is megjelent törvényjavaslat, ami a népszerű termékek tömeges, botokkal történő vásárlását tiltaná.

Egy törvényjavaslat szerint 18+-os karika kerülne minden olyan játékra, amiben van valamiféle loot box.

Közleményben tiltakozott az RTL a törvényjavaslat ellen, mely korlátozná a homoszexualitás vagy a nemváltás ábrázolását műsorokban és reklámokban.

Interjú készült az amerikai képviselővel, aki Illinois-ban törvényjavaslatot nyújtott be az erőszakos játékok betiltására. Nem 15 éve, most.

Egy új törvényjavaslat szerint Illinois államban be akarják tiltani az erőszakos videojátékokat azért, mert egyre több az autólopással kapcsolatos bűncselekmény.

Több javaslatot is benyújtottak a napokban Hawaii-on, ami szabályokat vezetne be a loot boxokat tartalmazó játékokkal kapcsolatban.

Az Egyesült Királyságban jelenleg is tárgyalnak egy törvényjavaslatról, ami igencsak megnehezítené azok életét, akik profitálnak az illegális tartalmak megosztásából.

Már meg is született a tegnapi törvényjavaslat első módosító indítványa, amely maximalizálná a befizetendő összeget.

Az Egyesült Államok kongresszusának egy tagja a napokban benyújtott egy törvényjavaslatot, melynek elfogadása esetén az erőszakos játékok fejlesztőinek és kiadóinak több adót kellene fizetni. Nem gondolta át eléggé.

Újabb botrány várható az amerikai törvényhozásban egy korábban már feledésbe merült, ám most újra felélesztett törvényjavaslat kapcsán, amely a játékok besorolásának rendszerét vizsgálná teljesen felül.

Egy új német törvényjavaslatban nem kevesebbel, mint egy éves börtönbüntetéssel fenyegetik azokat, akik „emberi vagy, embernek látszó karaktereket” ölnek számítógépes játékokban! Ráadásul ez már nem csak az árusításra vonatkozna, hanem a játékosokkal is a törvény legkeményebb szigorával járnának el a jövő évben parlament elé kerülő javaslat szerint.

Kalifornia állam első emberéről nemrég a Wi-Fi hálózatok veszélyeivel összefüggő törvényjavaslat kapcsán írtunk, ezúttal pedig egy magánbeszélgetés kiszivárogtatása (vagy ellopása) hívta fel rá a figyelmet.

Arnold Schwarzenegger kormányzó aláírására vár az a törvényjavaslat, amely arra kötelezné a hálózati eszközök gyártóit, hogy figyelmeztessék a felhasználókat az adattitkosítás nélküli Wi-Fi hálózatok veszélyeire. Mivel pontosan tudjuk, hogy az Egyesült Államok az az ország, ahol a polgárokat lépten-nyomon figyelmeztetik, hogy a víz nedves, a tűz éget, a visszapillantó tükör eltorzíthatja a benne látszó dolgok méretét, a nehéz tárgyak pedig lepotyognak, nem is meglepő, hogy a Kalifornia államban már csak a kormányzó aláírására vár az a törvényjavaslat, amely szerint a gyártóknak matricát kéne elhelyezniük az eszközök dobozain, illetve figyelmeztetéseket a meghajtóprogramokban, melyek adattitkosítás beállítására hívnák fel a figyelmet. Tovább >>

Múlt héten Cliff Sterns amerikai képviselő aláírt egy törvényjavaslatot, az "Igazság a videójátékok besorolásában"-t, melynek következtében meg is kezdődtek az ESRB háza táján a vizsgálatok. Bár az ESRB nem kommentálta az eseményeket, a FiringSquadnak sikerült elcsípni egy kimutatást, amit az ESA küldött igazgatójához, Doug Lowensteinhez. Osztjuk Chairman Stearns állásfoglalását, miszerint az ESRB továbbra is effektív és pontos besorolási rendszerrel rendelkezik. Azonban ahogy az elején kiderült, nem hisszük, hogy a bevezetett törvény a vásárlók, vagy a szülők érdekeit szolgálná. Például minden játékot végig kell játszani a besorolás előtt, melyhez egy olyan ember szükséges, aki egy szakértő és képes végigvinni ezeket a játékokat, ami több 100 órába is telhet, bár ő nem az átlag amerikai szülők képviselője. Egy a Kaiser Family Alapítvány által indított felmérés alapján a szülők úgy gondolják, hogy az összes szórakoztató cikk mellett (TV, zene, rádió), az ESRB rendszere a legegyszerűbben használható. Nem hibás. Semmi sem tökéletes és mindig újabb utakra van szükség, hogy megtartsák az amerikaiaktól kivívott bizalmat. A következő néhány hétben tovább dolgozunk Chairman Stearns-szel és kollégáival az eseten.

Az egykori First Lady, Hillary Clinton hírhedt a videojáték-ellenességéről, de a nemrégiben tett kijelentése egyszerűen sokkolta a szaksajtót. Véleménye szerint Amerika gyermekei hamarosan agyba ültetett chipekkel lesznek felszerelve, hogy a nagy hirdető cégek valóban közvetlenül érhessék el a potenciális felvásárlóerőt. Hil azt állítja, hogy a hirdetők már így is épp elég új módozatot találtak reklámjaik célba juttatására a játékokon és az Interneten keresztül, s a folyamat még most sem állt le: a jövőben olyan megoldások is életre kelhetnek, amelyek eddig csak sci-fi regényekben léteztek. "Az ilyen mérvő technológiai fejlődés mellett könnyen elképzelhető, hogy egyesek chipeket ültetnek gyermekeinkbe, hogy segítségével közvetlenül az agyukban reklámozzanak valamit, s szó szerint elültessék fejükben a gondolatot, hogy mely terméket kell majd megvenniük." - mondta Clinton a Kaiser Family alapítvány előtt tartott beszédében. A new yorki demokrata azzal fűzte tovább gondolatmenetét, hogy az ország egy átfogó kísérletnek veti alá a gyerekeket, akik átlagosan legalább napi hat órát ülnek tévé és/vagy számítógép, s így reklámforrások előtt. Szerinte a leggyorsabban növekvő hirdetői célcsoport a hat éves és annál fiatalabbak tábora. Az ekkora csemeték egészséget a reklámbombák mellett például a Camel által gyártott cukor ízű cigaretta és a gyorséttermi ételek is nagyban roncsolják. Jó látni tehát, hogy Clinton nem csak a videojátékokat, hanem a valóban egészségtelen "junk food-ot" is támadja. Robert Thomson professzor szerint azonban mindössze arról van szó, hogy egyszerűbb valamit szidni és támadni, mint betiltani (például a gyorsételeket), illetve még mindig könnyebb és olcsóbb, mintha finanszírozni kellene egy átfogó oktató és átnevelő programot, amely a csemeték helyes látásmódjára hathatna. "A hirdetések ellen nincs mit tenni. Ez egy afféle kiskapu, ami annak látszatát kelti, hogy politikusaink tenni akarnak valamit ellene." - fejezte be. UPDATE: A GameSpot információi szerint a szenátor egy sokkal komolyabb lépésre szánta el magát. Azt eddig is lehetett tudni, hogy 2008-ban egy igen komoly megszorító törvényjavaslatot nyújtanának be a testület elé a videojátékokkal kapcsolatban, ám a Kotaku blogoldal szerkesztője, Brian D. Crecente most egy különös e-mailre hívta fel a figyelmet. Állítása szerint Hillary irodája egy körlevélben keres olyan önkénteseket, akik egy általuk sezrvezett sajtótájékoztatón "kétségbeesett szülőknek" adnák ki magukat, ezzel alátámasztva, hogy manapság mekkora veszélyt jelenthetnek a gyermekekre a videojátékok. A Rocky Mountain News újságírójaként is működő Crecente szerint az egész felhajtás egy új adó bevezetése miatt kerül megszervezésre. Nevezetesen állami adót fizettetnének a játékok utána hasonlóan a cigarettához vagy az alkoholhoz. A Kotaku szerkesztője nem árulta el, milyen forrásból értesült ezekről, de annyit elmondott, hogy a forrása nagyon megbízható.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

Németországban egy frissen elfogadott törvényjavaslat értelmében akár két év börtönbüntetést is kockáztatnak azok a számítógép-felhasználók, akik kereskedelmi forgalomban lévő filmeket töltenek le. Az Európában egyedülálló szigorral rendelkező törvényjavaslat 2007. január 1-jei hatállyal lép életbe, és kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést határoz meg. A filmipar adatai szerint a németek évente mintegy 20 millió filmet töltenek le illegálisan. Sokak szerint a következő James Bond film, a Casino Royale a hivatalos novemberi premiert megelőző hetekben már elérhető lesz a kalózhálózatokon. A nagyobb fogyasztóvédelmi szervek máris felemelték a szavukat, ugyanis véleményük szerint a törvény a fogyasztókat egyszerűen bűnözőnek titulálja, akik tönkreteszik a kormányzat erőfeszítéseit egy tudás alapú gazdaság létrehozására. Patrick von Braunmühl, a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetségének nevében úgy nyilatkozott, hogy ez a lépés a lehető legrosszabb megmozdulás a társadalom felé. Felesleges mértékben zavarja meg az internetes közösséget, és bűnözőket "csinál" a fogyasztókból. Brigitte Zypries igazságügyi miniszter azonban megvédte a törvényt, mondván nem az a céljuk, hogy mindenki kezére bilincset rakjanak, aki letölt valamit az internetről, de ettől függetlenül olyan filmek letöltése, amelyeket még nem is játszanak a mozik, nyilvánvalóan illegális cselekedetnek számít, amit valahogyan meg kell fékezni. Hangsúlyozta, hogy a legális úton szerzett DVD-kről továbbra is szabad személyes felhasználásra másolatot készíteni. Günther Krings, a Keresztény Demokrata Párt szóvivője hozzátette, hogy "Nem kellene különbséget tenni egy rágógumi boltból való ellopása, és egy film illegális letöltése között." Nem csak a filmipar szenved óriási károkat a kalózkodás miatt. A német adatok szerint 2005-ben hetedik alkalommal zárt veszteséggel a zenei iparág. Abban az évben 1,7 milliárdos mínusszal zárták a mérleget. Az eladások 1998 óta 45%-kal csökkentek, s a Nemzetközi Hanglemezkiadók Egyesületének német divíziója szerint múlt évben mintegy 439 millió zenei lemezt másoltak le illegálisan, csak Németországban.

A Franciaországi Nemzeti Gyűlés vitába szállt a francia kormány fájlcserélő hálózatok megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatával szemben. Az új tervezet ugyanis az illegális úton zenéket és filmeket letöltő otthoni felhasználókat pénzbírsággal, a szerzői jogvédelem alá eső szoftvereket terjesztőket pedig akár börtönbüntetéssel is sújthatja. Nicolas Sarkozy belügyminiszter a fájlcserélést egyszerűen lopásnak nevezte. A kormány el szeretné törölni azt az apró törvény-kiegészítést is, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy minimális díjért cserébe korlátlanul tölthetnek le. Az eredeti javaslat szerint az említett bűncselekmény 300 ezer euróval és akár elzárással is büntethető lett volna. A baloldali ellenzék azonban, társulva az UMP-vel, tavaly decemberben sikeresen elérte a tövénymódosítási javaslat elvetését. Sarkozy továbbra is kiáll a véleménye mellett: "A fiataloknak jogot kell biztosítani személyes másolatok készítésére, de az ipari szinten űzött illegális letöltés akkor is lopás." - mondta. A következő szavazás március 15-én várható. A kormány időközben lényegesen lentebb csökkentette a javaslatában előterjesztet pénzbüntetést 38-150 euróra.